Nemesvid.
Nemesvid.
Nemesvid. Marczali járási magyar kisközség, körjegyzőséggel. Házainak száma 324, lakosaié 1552, a kik leginkább róm. kath. vallásúak. Postája és távírója helyben van és vasúti állomása Komárváros. Első ízben az 1333–35. évi pápai tizedjegyzékben szerepel azután ismét 1456-ból van róla okleveles adatunk. Lakosai a középkorban a királyi szakácsok családjai voltak, kiknek 1495-ben az itteni birtokaik után fizetendő adóból 112 forintot engedtek el. Egy 1701–1703. és 1715. évekből való összeírás szerint nemesek lakták. A török világban a koppányi szandzsákhoz tartozott. Midőn 1566-ban Szenyér vára is török kézre került, az itteni bég a község lakosait Komár várához szállítandó épület-anyagok hordására rendelte ki, a nemesvidi nemesek azonban megtagadták az engedelmességet, mire a bég a török martalóczokat szabadította a helységre. A szatmári békekötés után III. Károly király megerősítette a helységet régi kiváltságaiban, 1827 okt. 26-án pedig országos vásárok tartására nyert szabadalmat. A róm. kath. templom 1231797-ben, a kápolna 1889-ben épült. A lakosok takarékpénztárt, hitelszövetkezetet, róm. kath. olvasókört és takarékmagtárt tartanak fenn. Idetartozik: Kisvid puszta. A község határában feküdt a középkorban Szent-Kálmán falu, melynek Illés nevű plebánosa az 1333. évi pápai tizedjegyzékben is szerepel már.
