Nyim.
Nyim.
Nyim. A kaposvár–siófoki vasútvonal mentén fekvő magyar kisközség. Házainak száma 93, lakosaié 450, a kik róm. kath. és református vallásúak. Postája Ságvár, távírója Ádánd, vasúti állomása Nagyberény-Som. Első ízben a III. Béla királytól a székesfehérvári János lovagok részére kiállított megerősítő levélben fordul elő. Egy 1229-ben kelt oklevél szerint a székesfehérvári káptalannak is voltak itt földjei, de ezenkívül 1269-ben a királyi udvarnokoknak és pinczemestereknek is. Az 1332–37. évi pápai tizedjegyzék szerint már ekkor plebániája is volt. 1428-ban Zsigmond király Rozgonyi Istvánnénak adományozta. A Rozgonyiak birtokukba is vették, de a János lovagok 1431-ben fentartották jogaikat e helységre. 1443-ban a Rozgonyiak birtoka. 1460-ban már Ugron Imréé. 1506-ban Perneszi Imre királyi jóváhagyást nyer itteni birtokaira. Az 1536. évi adólajstrom szerint Ispán Mihály, Perneszi Egyed, István özvegye, és Ugron Bernát voltak a földesurai. Egy 1701–1703 táján készült összeírás szerint Vörös János özvegye, 1726-ban a Lengyel és a Mérey családok, 1733-ban ismét a Lengyel család bírta. 1767-ben báró Maithényi János, Mérey Lajos s Károlyné és István, Spissich Sándor, Szalay András, Bóné Gáspár, Gussits Imréné és Nyitrai Sándorné voltak a földesurai. A XIX. század első felében Roboz Benedek, Szita Endre, Seckendorf báróné, Fekete Lajos, a báró Maithényi és a Csapody családok voltak itt birtokosok. Jelenleg Bálványosi Satzger Pálnak és Hetyey Jánosnénak van itt nagyobb birtoka. A róm. kath. templom 1825-ben, a református 1870-ben épült. A községhez tartozik Kási-puszta, melynek helyén feküdt a középkorban Kács falu. 1229-ben a székesfehérvári káptalan birtoka, később a Csák-nemzetség dudari ágáé. Az e nemzetségből származó Simon fia Mihály fia István magtalan halála után, 1302. évi febr. hó 18-án, a székesfehérvári káptalan előtt végbement osztály alkalmával, három részre osztották. Az egyik részét Herbon comes négy fia: Csák, Benedek, János és László, a másikat Móricz fiai: Sándor comes és Konrád comes, a harmadikat Gyárfás és Aladár nyerték. Herbon comes fiai, hogy itteni részüket megnagyobbítsák, csákberényi és a vajai részüket átengedték Móricz fiainak, a Mihály fia Istvántól maradt kási birtok másik harmadáért. Káson azonban 1424-ben még a Csák-nemzetség vérteskeresztúri vagy vértesszentkereszti apátsága, az óbudai káptalan és a székesfehérvári káptalan is birtokos volt. 1460-ban Kás felerésze Torvei Ugron Imre birtoka. Az 1332–37. évi pápai tizedjegyzék szerint Kásnak már ekkor plebániája is volt. Az 1701–1703. évi összeírás szerint már puszta és Vörös János özvegyének birtoka. Ez időtől Nyim sorsában osztozott.
