Patosfa.
Patosfa.
Patosfa. Szigetvártól éjszaknyugatra fekvő magyar kisközség. Házainak száma 97, lakosaié 724, a kik nagyobbrészt róm. katholikusok. Postája és távírója Németlad, vasúti állomása Németlad-Gyöngyös-puszta. 1486-ban Pathosfalwa alakban fordul elő; ekkor Dombai Ferenczé volt. 1493-ban Kornis Mihályné, a ki Dombai leány volt, birta, melyet azonban az Enyingi Török családnak adott el. 1506-ban a néhai David család itteni birtokait adományozta el II. Ulászló király. A XVIII. században a Szily és a Végh családok voltak az urai. Később a Czindery, majd a Végh családé lett. A XIX. század elején a gróf Somssich család birtokába került. Jelenleg gróf Somssich Józsefnek van itt nagyobb birtoka és kastélya, melyet 1872-ben építtetett. 1881-ben földrengés volt itt, de csak két ház dőlt össze. A határ déli részén, a Pusztaszentegyházi-dűlő helyén, feküdt hajdan Dorog helység, mely már az 1332–37. évi pápai tizedjegyzékben is előfordul. Az 1536. évi adóösszeírásban is megtaláljuk. 1598–99-ben Komornik Gáspár volt a földesura. A hagyomány szerint e helységet Szigetvárról ágyúzták halomra. Patosfától délre találjuk Datfa-pusztát, mely 1493-ban Dadfalva alakban fordul elő, a mikor az Enyingi Török család birtokába került. 1506-ban a Dombaiaknak is volt itt jószáguk.
