Pogányszentpéter.
Pogányszentpéter.
Pogányszentpéter. A csurgói járásban fekvő magyar kisközség. Házainak száma 125, lakosaié 752, a kik közül 487 róm. kath. és 270 ág. ev. vallású. Postája és távírója Iharosberény, vasúti állomása Csurgó és Nagykanizsa. Azt a területet, a hol a mai helység fekszik, eredetileg Stregench és Stergench alakban említik az oklevelek. 1381-ben a Szent Péter apostolról nevezett itteni páloskolostoré volt. Alapítója a Kanizsai család. A körülötte keletkezett helységet 1410-ben Szentpéterfalva, 1412-ben Németiszentpéter alakban említik az oklevelek. 1420-ban a pálosok az egész helységet nyerték adományul. Egy 1501. évi oklevél szerint a monostor a helység közelében egy dombon épült, melyet maig is Klastromi-dűlőnek neveznek. Az 1536. évi adólajstrom szerint a helység még ekkor is a pálosoké volt. 1550-ben azonban már Nádasdy Tamás volt a földesura. A XVIII. század elején a Malik család birtokába került. 1749-ben Malik János, 1767-ben és 1773-ban Malik Gábor birtoka. A XIX. század első felében az újabb korig az Inkey család volt az ura. Jelenleg Kendeffy Gábornak és Lajosnak van itt nagyobb birtokuk. A községhez tartoznak: Magasd-, Újmagasd-, és Útszéli-puszták. Magasd-puszta a középkorban falu volt, mely 1356-ban Mogas, 1446-ban Magasy alakban fordul elő. Ekkor a Moróczhelyi Farkas családé. 1468-ban a család itteni birtokait Csapi Andrásnak vetette zálogba. Az 1550. évi adólajstromban Desew (Dezső) Miklós, Rajky Gábor, Huszár János és Podgoriay István voltak a földesurai. 1726-ban már puszta és Inkey János birtoka.
