Somogyszob.
Somogyszob.
Somogyszob (azelőtt csak Szob). A fiumei vasútvonal mentén fekvő magyar kisközség, körjegyzői székhely. Házainak száma: 252, lakosaié 1818, a kik róm. kath. és ág. ev. vallásúak. Postája, távírója és vasúti állomása helyben van. Eredetileg a segösdi kerülethez (királynéi uradalomhoz) tartozott. 1295-ben Thomasina, III. Endre király anyja, László comesnek, Mihály fiának, adományozta. Az 1332–37. évi pápai tizedjegyzékben is szerepel. Plebániájáról egy 1437-ben kelt oklevél is megemlékezik. 1484-ben Szobi Péter fia, Mihály, Batthyány Boldizsár kőszegi kapitánynak és Gerebeni Lászlónak zálogosította el. 1550-ben Várday Zsigmond volt a földesura. 1562–63-ban Kurdbin Mahmud hűbérbirtokaihoz tartozott. 1586–88-ban Bahtjár, a ki a kanizsai várból kitörő magyar hadakkal több ízben küzdött, nyerte hűbérül. Az 1598–99. és az 1626–27. évi adólajstromok szerint az esztergomi káptalan volt a földesura. 1660-ban is a káptalané volt. 1715-ben gróf Nádasdy Tamás birtokában találjuk, 8 háztartással. 1726-tól az újabb időkig az esztergomi főkáptalan volt a földesura, de jelenleg herczeg Hohenlohe-Oehringen Kraft Keresztélynek van itt nagyobb birtoka és Kaszó-pusztán új vadászlaka. A róm. kath. templom 1781-ben, a református 1788-ban épült. Az 1855-iki kolerajárványnak mintegy 200-an estek áldozatul. Van a községben hitelszövetkezet, polgári olvasókör és a herczeg Hohenlohe uradalomnak gőzmalma. A községhez tartoznak: Csillag-, Kaszó-, Kerékaraszti-, Kisbaráti-, Külvölgyi-, Mihályfa-, Nagybaráti- és Szomorú-puszták. Kisbaráti 1331-ben Barad alakban fordul elő. 1382-ben a segesdi kerülethez tartozó helység és Erzsébet királyné birtoka. 1389-ben még a segesdi uradalomhoz tartozott. 1396-ban Kővágóőrsi Kis György nyerte adományul. 1403-ban Anthimi Jánosé. 1405-ben a Batthyány család őseit iktatják birtokába. 1550-ben Batthyány Kristóf volt a földesura. Az 1571. évi török adólajstromban e tájon két Baráti helység fordul elő, az egyik 13, a másik 4 házzal. – Nagybaráti-pusztának 1332–37 között már plebániája is volt. További sorsa azonos Kisbaráti-pusztáéval. 1835-ben mindkét puszta az esztergomi főkáptalané volt. – Szomoru-puszta a XVI. században falu volt. Az 1571. évi török kincstári adólajstrom szerint már csak 5 házból állott.
