Somogyvár.
Somogyvár.
Somogyvár. A fonyódi vasútvonal mentén fekvő magyar kisközség, körjegyzőséggel. Házainak száma 313, lakosaié 2299, a kik leginkább r. kath. vallásúak. Postája, távírója és vasúti állomása helyben van. A vármegye hajdani székhelye. A mai helység fölött emelkedő dombon állott a vármegyének nevet adó Somogyvár, melynek messze terjedő sánczai ma is láthatók. Szent István király uralkodása idejében Koppány volt e vidék ura, a ki székhelyét is itt tartotta. Szent István király legyőzvén Koppányt, annak székhelye a somogyi királyi várbirtokok középpontja lett. A Szent László királytól Szent Egyed tiszteletére alapított itteni benedek-rendű 150apátságról már 1208-ból van első ízben okleveles adatunk, melyről egy 1297-ben kelt oklevél is megemlékezik. 1309–1392-ben hiteles hely volt. Somogyvár 1224-ben már városi kiváltságokat élvezett és várát 1344-ben is említi egy oklevél. Az 1332–37. évi pápai tizedjegyzékben is szerepel s ekkor plebániája is volt. 1410-ben királyi város volt, melyet Zabor- és Dob-pusztákkal együtt Marczali Miklós és Dénes nyertek Zsigmond királytól. A Marczali család még 1481-ben is bírta, de egy 1474-ben kötött örökösödési szerződés révén a Báthoriak is beiktattatták magukat a város egy részének a birtokába, míg a város másik részét a Szent László királytól alapított itteni benczésmonostor bírta, mely 1470-ben is még földesura volt. 1492-ben törvénykezési székhely. 1495-ben a Báthoriak nyerték adományul. Szent György vértanu tiszteletére szentelt templomát 1455-ben is említik. Az 1536. évi adólajstrom szerint a város két részből állott: Somogyvárhidas 6, Somogyvár alsópiacz 18 portával van felvéve az adólajstromban és ekkor Török Bálint volt a földesura, 1550-ben pedig Báthori András és Petheő János. A török hódoltság alatt iflákok (rácz határőrök) telepedtek le a helységben, a kik földmíveléssel is foglalkoztak s az őslakossággal szemben, török részről, többrendbeli kedvezményben részesültek. 1581-ben itt a török adószedők 10 ily iflákoktól lakott házat írtak össze. Az 1660. évi dézsmaváltságjegyzék szerint Szent-György várához tartozott. 1677-ben Széchenyi György kalocsai érsek, a győri püspökség kormányzója nyerte adományul. 1715-ben 19 háztartást írtak össze benne. 1715–1733-ban gróf Széchenyi Zsigmond, 1757-ben Antal, 1776-ban Ferencz, 1835-től Lajos volt a földesura és jelenleg özvegy gróf Széchenyi Imrénének van itt nagyobb birtoka és szép kastélya, melyet gróf Széchenyi Dénes 1870-ben megnagyobbíttatott. A kastélyban több nagy üvegszekrény tele van a határban lelt őskori leletekkel és a Kupavárhegyről származó régiségekkel. Gróf Széchenyi Imre ugyanis 1896-ban a saját költségén kiásatta a kupahegyi Szt.-Aegidius-templom és kolostor alapfalait, honnan egyéb leletek között sok érdekes, román stílű faragott kődombormű és feliratoskő került felszínre, melyeknek jórészét a kastély csarnokának falába falaztatta be. Van a kastélyban egy kb. 7000 kötetes könyvtár és 10–12 kötetes ritkabecsű családi krónika, családi levéltár, nagybecsű festmények és régi bútorok. A lépcsőház teljes művészi faburkolatának román stílű faragványait és oszlopait egy juhászlegény faragta, a kit a nemes gróf képeztetett ki, a ki azonban korán elhunyt. A község róm. kat. temploma 1828-ban épült. Van itt hitelszövetkezet, hitközségi takarékmagtár és egy gőzmalom, mely a Széchenyi-uradalomé. A községhez tartoznak: Mária-puszta, Vidámház-puszta, Kupavárhegy-telep, Ujhegy (azelőtt Besliaszőlő), Vadaskert- (azelőtt Szávicza-)puszta, Váralja-puszta. Váralja-puszta helyén feküdt a hajdani Somogyvár. 1726-ban részben Bátsmegyey Jánosé, részben Szily Márton örököseié. Somogyvártól délre esett Bő- vagy Bű-puszta, a hol egykor a Szent-Kereszt tiszteletére monostor állott fenn; ez volt a Bő-nemzetség monostora, mely hiteles hely is volt. 1328-ban a Bő-nembeli Kozma fia, Mihály, itteni birtokainak felét sógorának Zoltán fia Lászlónak ajándékozta. Később pedig, Mihály magvaszakadtával, a király e birtok másik felét is Lászlónak adta. – Az 1536. évi összeírásban Somogyvár szomszédságában Kortho birtok fordul elő. Ily nevű helységgel az 1332–37. évi pápai tizedjegyzékben is találkozunk. Emlékét a Kurtó nevű dűlő őrizte meg. – Mária pusztán van az uradalmi kormányzó székhelye. Határában Ótocska Béla, a Ferencz-Józsefrend lovagja, a jelenlegi jószágigazgató, az elhunyt gróf iránti kegyeletből és baráti szeretetből, csinos park közepén, diszes gránitobeliszket állíttatott fel.
Somogyvár. – Özv. gróf Széchenyi Imréné kastélya.
