Somogyviszló.
Somogyviszló.
Somogyviszló. A szigetvári járásban fekvő magyar kisközség. Házainak száma 81, lakosaié 490 s közülök 125 róm. kath. és 364 református. Postája Somogyapáti, távírója és vasúti állomása Mozsgó-Szulimán. Az 1332–37. évi pápai tizedjegyzékben Vizla, Vizló és Vizlan alakban fordul elő. 1403-ban Somoghwyzló alakban említik s ekkor Rupolujvári Tamásfi István és János itteni birtokait Zsigmond király Anthimus fia Jánosnak adományozta. 1465-ben Szent Mihály tiszteletére szentelt templomát is említik. 1466-ban, midőn Viszlói Áron György Somlyói Pétert testvérévé fogadta, itteni birtokrészeit is reáruházta. 1469-ben Hédervári Imre macsói bán a helység egy részét Somogyi Péternek adta, azzal a kötelezettséggel, hogy Viszlói Áron Györgyöt és nejét halálukig köteles javaiban részeltetni. Az 1470–1473. években a szigetvári vár tartozékai között sorolják fel és ekkor Baranya vármegyéhez számították. 1486-ban Dombai Ferenczé volt. 1493-ban Kornis Mihályné, a ki Dombai leány volt, itteni birtokrészeit az Enyingi Török családnak adta el. 1557-ben Szekcsöy Máté és Medvei Benedek nyertek itt egyes részbirtokokra adományt I. Ferdinánd királytól. Az 1565–66. évi török kincstári fejadólajstromban 13 házzal van felvéve. 1660-ban a szigligeti vár tartozéka, 1692-ben Lengyel Jánosé. 1713-ban csak 3 háztartást írtak benne össze. 1726-ban a Lengyel és a Mérey családok voltak a földesurai. 1767-ben Somssich Antal udv. tanácsos, Vrancsics Pál, Lengyel Borbála és Baranyai özvegye voltak itt birtokosok. 1835-ben a Somssich és a Boronkay családoké volt. Később gróf Zichy Pál birtokába került és 1856-ban gróf Zichy Károly volt a legnagyobb birtokosa. Jelenleg gróf Edelsheim-Gyulay Lipótnak van itt nagyobb birtoka. A ref. templom 1784-ben épült. A határbeli Ágvölgy-dűlőben a hagyomány szerint hajdan valami falu feküdt. – Vitorág és Somogyviszló szomszédságában fekhetett Zerenka falu, mely már az 1332–37. évi pápai tizedjegyzékben is előfordul. Az 1536. évi adólajstromba is fel van véve. A községhez tartozik: Somogyviszlói-puszta.
