Szólád.
Szólád.
Szólád. A tabi járásban fekvő magyar kisközség. Házainak száma 204, lakosaié 1140, a kik róm. kath. és református vallásúak. Postája helyben van, távírója és vasúti állomása Faluszemes. Első ízben 1229-ben a székesfehérvári káptalan birtokai között sorolják fel. 1233-ban már lelkésze is volt. Az 1332–37. évi pápai tizedjegyzékben is előfordul. 1409-ben az elhalt Gordovai Fancs János itteni birtokait említik az oklevelek. 1424-ben Gordovai Fancs László fiai, János, Imre, Bertalan és László, itteni birtokaikon megosztoztak. 1464-ben Bocskai László utódainak itteni birtokai Szent-Györgyi Vincze Tamásnál voltak zálogban. 1498-ban is még a Gordovai Fancs család volt itt birtokos. 1536-ban a székesfehérvári őrkanonok, Fancsi János és Péter és Pekry Lajos voltak a földesurai. Az 1573–1583. évi török kincstári adólajstromokban 16 házzal szerepel. 1583-ban Zichy Rafael, 1626-ban Török János, az 1660. évi dézsmaváltságjegyzék szerint pedig Zankó Miklós birtokában találjuk. 1703 táján Zankó Miklós és Boldizsár birtoka. 1715-ben 20 háztartást írtak benne össze. 1726-ban a gróf Harrach és 1733-tól a Hunyady családé. Jelenleg is Kéthelyi gróf Hunyady Józsefnek van itt nagyobb birtoka. Két temploma közül a róm. katholikus 1775-ben, a református 1906-ban épült. 1842 máj. hó 9-én a fél falu s a reform. templom a lángok martaléka lett. A határbeli Hadúti-dűlőn vezetett át a hagyomány szerint, a török hódoltság alatt, a török hadiút Karádtól Kőröshegy, illetőleg Tihany felé. A községhez tartozik: Nezde-puszta, mely 1229-ben Nezda alakban fordul elő, a székesfehérvári káptalan birtokai között. 1429-ben Telekivel határos helységként szerepel. 1461-ben a Marczaliak a Berzenczei Lorántfiaknak kötötték le. 1464-ben Szolát sorsában osztozott. Az 1536. évi adólajstrom Szárszó mellett sorolja fel. 1703 táján Zankó Miklós és Boldizsár birtokában találjuk. 1726-ban a gróf Harrach, utána a gróf Hunyadyak birtokába került. Idetartozik még: Nyesthegy-puszta, Szóládi-szőlőhegy, Vonyita-puszta.
