Szőllősgyörök.
161Szőllősgyörök.
Szőllősgyörök. A Balatontól délre fekvő magyar kisközség, körjegyzőségi székhely. Házainak száma 196, lakosaié 1303, a kik róm. kath. vallásúak. Postája és távírója helyben van, vasúti állomása Lengyeltóti. Már 1327-ben említik a helység lelkészét. Az 1332–37. évi pápai tizedjegyzékben Gereg, Goreg alakban fordul elő. Az 1465–1492. években az Ujlaki család birtokában találjuk. Az 1536. évi adólajstrom szerint Móré László volt a földesura. Az 1573–75. évi török kincstári adólajstromban Szilös-Gyög alakban fordul elő, 10 házzal. 1563 decz. 13-án I. Ferdinánd király Tahy Ferencznek adományozta, de mivel a vármegyének ez a része már akkor a török hódoltsághoz tartozott, a beiktatás 1564. év husvét hetében Marczaliban történt meg. Tahy Ferencz leányának, Margitnak, a ki Orsich Kristófhoz ment nőül, egy leánya volt: Ilona, a ki Pribérdi Jankovics György neje lett. E házasságból származott Jankovics János, a ki 1642-ben nemességújító czímeres nemeslevelet nyert és ő lett a helység földesura. Fia, Péter, 1676 febr. 20-án itteni jobbágyait Vörös Pál csobánczvári kapitánynak kötötte le. 1701–1703-tól Jankovics Istváné. 1715-ben 14 háztartást írtak benne össze. 1767-ben Jankovics Antal özvegye, szül. Fekete Julianna, volt a földesura és jelenleg gróf Jankovics Tivadarnak van itt nagyobb birtoka és kastélya. Van benne gazdag, régi könyvtár és családi levéltár és sok értékes, régi bútor. A községbeli templomot is a Jankovics család építtette. 1848 őszén a magyar nemzetőrök és a horvátok között itt kisebb összeütközés volt, mely a magyarok győzelmével végződött. Van a községben hitelszövetkezet, állatbiztosító szövetkezet, önkéntes tűzoltóegyesület, ipartestület, ifjúsági egyesület, olvasókör, katholikus kör, temetkezési egylet és egy gőzmalom, mely gróf Jankovics Tivadaré. A községhez tartoznak: Magyaros- és Tömör-puszták, továbbá: Kis- és Nagybanyászóhegy s Géri-szőlőhegy.
Szőllősgyörök. – Gróf Jankovich Tivadar kastélya.
