Szomajom.
Szomajom.
Szomajom. Kaposvártól nyugatra fekvő magyar kisközség, körjegyzőséggel. Házainak száma 308, lakosaié 1700, kik közül 1300 r. kath. és 400 ref. Postája helyben van, távírója Kiskorpád, de vasúti megállója helyben van. Eredetileg somogyi királyi várbirtok volt. Egy 1275. évi oklevél szerint somogyi várjobbágyok lakták. 1364-ben Zomaym, 1397-ben Zomyan, 1446-ban Zomayon alakban említik az oklevelek s ekkor néhai Mérey László itteni birtokait a Szákosfalvi, a Mérei Kalacsa és a Fecske családok öröklik. 1448-ban az Osztopáni Perneszi családot iktatják néhai Ozorai Pipó itteni birtokába, de ugyanekkor a Szákosfalvi család tart hozzá jogot. 1453-ban Perneszi Pál alnádor új adományt nyer itt V. László királytól. 1490-ben Osztopáni Perneszi Imre, Poki Péter és Antal kir. udvarnokok néhai Mérei Virágos János itteni birtokait nyerik adományul Mátyás királytól. 1536-ban Mérey Mihály, Dencs Imre, 1550-ben Mérey Mihály, 1598–99-ben György volt a földesura. Az 1571. évi török kincstári adólajstrom szerint 24 házból állott. 1626–27-ben még a Mérey család, 1660-ban Pethő László bírta. 1695-ben Perneszi Zsigmond és Anna Julianna, férj. Babócsay Ferenczné, birtokában találjuk. 1715-ben 12 háztartását írták össze s ekkor a gróf Esterházy családé lett. Jelenleg is a herczeg Esterházy-hitbizományhoz tartozik. Két temploma közül a róm. kath. 1885-ben épült, míg a református templom építési ideje ismeretlen. Az 1855-iki kolerajárványnak csupán a reformátusok közül 51-en estek áldozatul. Van a községben hitelszövetkezet és egy gőzmalom. Idetartozik: Alsókaposfő-, Felsőkaposfő- és Póstelek-puszta. A két Kaposfő-puszta helyén épült a középkorban a kaposfői monostor, melyet Mayos és Sándor nevű nemesek 1252 körül alapítottak. A monostor főnöke kivételesen a prépost czímét viselte. 1452–53-ban a kaposfői prépost több telket Perneszi Pálnak adott el, ki 1454-ben Viszlói László özvegyétől is vett itt részeket. 1726-ban puszta és azóta a herczeg Esterházy-féle hitbizományhoz tartozik. Póstelek a középkorban falu volt, mely 1483-ban Poosthelek, 1485-ben Postheleke alakban fordul elő s ekkor a Szentiványi család is birtokos volt itt. 1767-ben még jobbágyfalu volt és Szily Ádám, Wlassics János és Bakó özvegye voltak a földesurai.
