Tab.
Tab.
Tab. A kaposvár–mocsolád–siófoki vasútvonal mentén fekvő magyar kisközség. Járási székhely. Házainak száma 398, lakosaié 3173, kik közül 1645 róm. kath. csak 67 református, 791 evangélikus és 670 izraelita. Postája, távírója és vasúti állomása helyben van. Már 1320-ban említik a Szent Péter apostol tiszteletére épült egyház itteni birtokait. 1385–86-ban az Ugali család birtoka volt és Ugali Pál halála után Kővágóőrsi Kis György kezébe kerültek. 1411-ben Csapi András, neje Gutori Katalin révén kapta a királytól első férje, Kis György, birtokait. 1435-ben Rozgonyi István nyerte adományul. 1536-ban Ewleweldy László, Fajszi Ferencz és Tharródy Demeter voltak a földesurai. Az 1573–74. évi török kincstári adólajstrom szerint 12 házból állott. 1598–99-ben Nádasdy Ferencz birtokában találjuk. 1660-ban a szigligeti vár tartozékai között sorolják fel. A XVII. század második felében elpusztult és az 1715. évi összeírás szerint három év óta települ. 1726-ban a Lengyel és a Mérey, 1733-ban a Lengyel családok, 1767-ben báró Révay Sándorné, Nyitray Sándor özvegye, Jakabházi Sallér István, Vrancsics Pál, Felsőbükki Nagy Benedek, Lengyel Imre, Baronyay Imre özvegye, báró Maithényi János, Gussits Imre, Mérey István, Antal és Lajos, Spissich Sándor özvegye s Szulyovszky András és Gáspár voltak a földesurai. Az 1847-ben kiállított birtokkönyv szerint a gróf Hadik családnak, Spissich Ignácznak, Gotthárd Istvánnak, Gussits Ferencznének, Tallián Imrénének és Pálnénak voltak itt birtokai. Jelenleg gróf Welsersheimb Zenónénak és báró Weissenbach Jánosnénak vannak itt nagyobb birtokaik. A régi Welsersheimb kastélyban sok értéktárgy között van az az Alt-Wien-service is, melyet Mária Terézia gr. Hadik Andrásnak ajándékozott, kitől azután női ágon e családba került. A község 1847 febr. 25-én országos és hetivásárok tartására nyert szabadalmat. A róm. kath. templom 1759-ben, az evangélikus 1846-ban és az izraelita imaház, mely a vármegye legrégibb imaházainak egyike, 1762-ben épült. A katholikus templom belseje szép Dorfmeister-féle freskóktól díszes. A községben, a járási hivatalokon kívül, van még ipartestület, két takarékpénztár, az Éjszaksomogyi takarékpénztár, hitelszövetkezet, Róna Béláné hengermalma, Kender György benzinmotoros malma és a Pallós-féle téglagyár és kaszinó, melynek gazdag könyvtára magába foglalja Fáy András 1300 kötetét, melyet annak hagyatékából néhai gróf Zichy Antal megvásárolt és a kaszinónak ajándékozott. A községhez tartoznak: Ugaj-, Csaba-, Csibehegy-, (azelőtt Kokas-) és Gyurgyóka-puszták, Hölyeghegy és Öreghegy. Ugaj puszta a középkorban falu volt, melv 1326-ban Wgol, 1344-ben Vgaal, az 1332–37. évi pápai tizedjegyzékben Vgol alakban fordul elő. Az Ugali család ősi birtoka, mely a XIV. század végén, Ugali Pál halála után, Kövágóőrsi Kis Györgyé lett. 1411-ben Csapi András nyerte adományul Zsigmond királytól. 1425-ben két ily nevű helység volt egymás mellett. 1428-ban Rozgonyi Istvánné, szül. Szentgyörgyi Czeczil, kapott reá adományt. 1438-ban a Batthyányakat és a velük vérrokon Fajszi Ányosokat iktatják birtokába s 1444-ben e két család megosztozik rajta Az 1536. évi adólajstromban Felső-Ugal és Ugal helységek fordulnak elő. Az előbbinek Fajszi Ferencz, Korody Demeter, Regethei Gáspár, az utóbbinak Fajszi Ferencz volt a földesura. 1598–99-ben Tabbal együtt sorolják fel. 1726-ban Alsó-Ugal- és Felső-Ugal-pusztáknak a Lengyel és a Mérey családok voltak a földesurai. Ezután Tab sorsában osztozott. Csaba-puszta egy része 1184 óta a szentmártoni apátságé volt, de 1229-ben a székesfehérvári káptalannak is voltak itt birtokai. 1279-ben a királynéi szolgálmányosok itteni földjeit említik az oklevelek. Az 1332–37. évi pápai tizedjegyzék szerint már ekkor plebániája is volt. 1347-ben a szentmártoni apátság itteni birtokairól van adatunk. A XIV. század második felében az Ugali családnak, az 1279–1383. évékben a veszprémi káptalannak is voltak itt birtokai. Ugali Pál magvaszakadtával e család itteni birtokai előbb Kővágóőrsi Kis Györgyre (1391–1402), majd 1411-ben Csapi Andrásra szállottak. 1428-ban Rozgonyi Istvánné nyerte adományul. 1438-ban a Batthyányakat és a Fajszi Ányosokat iktatják birtokába. 1536-ban a veszprémi káptalan, 1583-ban Batthyány Farkas volt a földesura. Az 1580. évi török kincstári adólajstrom szerint 20 házból állott, 1660-ban a szigligeti vár tartozékai között sorolják fel. 1726-ban a Mérey és a Lengyel családok bírják. Ettől kezdve Tab sorsában osztozott.
Tab. – Gróf Welsersheimb Jenőné kastélya.
