Torvaj.
Torvaj.
Torvaj. A tabi járásban fekvő kisközség. Házainak száma 240, lakosaié 1252, kik közül 1099 magyar, 153 pedig németajkú. Közülök 705 róm. kath. és 511 ág. ev. vallású. Postája, távírója és vasúti állomása Tab. 1265-ben Torwoy, 1373-ban Toruee, 1419-ben Torwe alakban szerepel. 1334-ben Ugron özvegye és fia, Miklós, bírják. Az 1332–37. évi pápai tizedjegyzék már plebániáját is említi. 1460-ban Ugron Imre birtoka. 1536-ban Ugron Bernát és Ispán Mihály voltak a földesurai. Az 1563. évi török kincstári adólajstromban csak 3 házzal van felvéve. 1573–74-ben 9 házát vették fel. 1583-ban Ugron Jánosnak van itt egy portája. Az 1671–1687. években már puszta és a tihanyi apátsághoz tartozott. 1726–1733 között a Lengyel és a Mérey családok birtoka. 1767-ben özvegy báró Révay Elekné, szül. Felsőbükki Nagy Magdolna, 1773–1776-ban báró Révay Miklós, báró Calisius Frigyes és Boronkay József voltak a földesurai, a XIX. század első felében pedig a Gotthárd család. Két temploma közül a róm. kath. 1758-ban, az evangelikus 1859-ben épült. A községhez tartoznak: Lullahegy, Csillag-major (azelőtt Dolenka-puszta), Kishegy és Lulla-puszta. Az utóbbi a középkorban falu volt, melyet 1229-ben a székesfehérvári káptalan birtokai között sorolnak fel. 1288–1381-ben a veszprémi káptalannak s 1302-ben a mellette fekvő Szent-László-pusztán székelő prépostságnak is voltak itt birtokai. 1332–37-ben már plebániája is volt. A XIV. században az Ugali családé. Ugali Pál halála után Kővágóőrsi Kis György birtokába került. 1411-ben Csapi András nyerte adományul, 1428-ban Rozgonyi Istvánnéé. 1438-ban a Batthyányakat és a Fajszi Ányosokat iktatják birtokába. 1460-ban Felsőendrédi Somogyi Imre és Ugron Imre birtoka. 1463-ban a veszprémi püspökségnek is voltak itt részei. 1536-ban Gyönköddel együtt Baronyay Mátyás, Perneszi Egyed, Imre és Istvánné, Koródi Demeter, Fajszi Ferencz, a szentlászlói prépost, a veszprémi püspök, Ugron Bernát, Ellyevölgyi László és Regetei Gáspár bírták. 1557-ben mindkét falu a Perneszi nemeseké, Magyar Bálinté és Takaró Mihályé volt. 1572-ben Tihany várához tartozott. 1577-ben Lullát Perneszi András felsőlendvai várnagy és fiai nyerték adományul. Az 1573–74. évi adólajstrom szerint még 49 házból és 1580-ban 34 házból állott. 1609-ben már puszta volt. 1618-ban Tóti Lengyel János szigligeti kapitány bírta. 1681701–1703 táján Vörös János özvegyének birtoka. 1726-ban a Lengyel és a Mérey, 1733-ban csak a Lengyel családé. 1856-ban a Gotthard család birtoka. Lulla-puszta mellett fekszik Gyönköd, mely már az 1536. évi pápai tizedjegyzékben előfordul. Az 1536. és az 1557. évi adólajstromokban Lulla faluval együtt írták össze.
