Varászló.
Varászló.
Varászló (azelőtt Vrászló). A marczali járás délnyugati sarkában fekvő kisközség. Házainak száma 66, nagyobbára róm. kath. lakosaié 479. Postája Nemesdéd, távírója Nemesvid. 1278-ban Warazlou alakban fordul elő. 1417-ben már részben a Kanizsai család birtoka. Ekkor Kanizsai Miklós özvegye a Radóiaktól és Szentpáli Varászló Miklóstól szerzett itt részeket. Ugyanakkor a szentpéteri pálosok egy malmot kaptak a Kanizsai családtól. 1445-ben egy részét Bakonoki Török László szerezte meg. 1449-ben a Laki Thúz, a Létai és a Szecsényi családok voltak itt birtokosok. 1486-ban Tolnai Bornemisza János alkincstartó nyerte adományul Mátyás királytól. 1536-ban Szanthay János özvegye, 1550-ben Alya Benedek volt a földesura. 1701–1703-ban puszta és Rapoli Miklós birtoka. 1726-ban és 1733-ban Festetics Kristófé volt. 1776-ban Vrancsics Pál ezredes, Tahy Imre és Baranyay Imre özvegye bírták. Az 1835–44. években Boronkay 170Béla és Vrancsics Pál, 1856-ban pedig gróf Zichy Károly. Jelenleg gróf Zichy Bélának van itt nagyobb birtoka. Az itteni Boronkay-kúria jelenleg gróf Zichy Béláé és tisztilakul szolgál. A község éjszaki részén fekszik az Akasztófadomb, a hol 1861-ben két utonállót kivégeztek. A községhez tartozik: Imre-major, Új-major és Patihid-puszta, mely utóbbi az 1701–1703. évi összeírásokban Patt alakban fordul elő s ekkor Rapoli Miklósé. 1776-ban Vrancsics Pál, Tahy Imre és Baranyay Imre özvegyének birtoka.
