Zsibót.
Zsibót.
Zsibót. Szigetvártól éjszakkeletre Baranya vármegye határán fekvő magyar kisközség. Házainak száma 103, lakosaié 466, a kik leginkább reformátusok. Postája Mozsgó, távírója és vasúti állomása Szigetvár. A XIV. század elején már fennállott. 1316 máj. hó 26-án I. Károly király innen keltezi egyik oklevelét, a melyben a Győr-nembeli I. Jakab árváinak, kéméndi várukat és az uradalmat visszaadatja. Az 1332–37. évi pápai tizedjegyzékben Sibold és Sybol alakban fordul elő s ekkor plebániája is volt. 1330-ban Szigeti, másként Almamelléki Lancrét birtoka. Az 1726–1773. években a báró Melczer család birtoka. A XIX. század első felében az Ország család volt a földesura, mely még 1856-ban is birtokosa volt. A községhez tartozik: Domolos-puszta, melynek eredeti neve Domonkoslaka, később Berekfalva volt. A Szák-nemzetség ősi birtoka. Az 1341–1346. években az e nemzetségből származó Zopa Pál fiai János és Miklós, 1391-ben Miklós fiai, Gergely, Miklós és Pál, voltak itt birtokosok. 1417-ben Possessio Berekfalu alio nomine Domocoslaka alakban fordul elő. Az 1536. évi adólajstromban Berékfalw alakban találjuk. A XVI. század közepén elpusztult. 1753 előtt Hoitsy Mihály nyert e pusztára nádori adományt. 1757–1776-ban is e család birtokában találjuk. 1835-ben Czindery László, 1856-ban a Hegyesy család bírta. Hegyesy Jánosnak, Edvi Illés Antalnak, Pollák Ferencznek és Schaffer Kálmánnak van itt birtoka. Turbék-pusztán Bonyhádi Perczel Vilmosnak és a Nagybudafalvai Vermes családnak van úrilaka. Az előbbi 1856-ban, az utóbbi 1840-ben épült. – Itt van a turbéki kápolna is, melyet azon a helyen emeltek, a hol a Szigetvár ostrománál elesett Szulejmán belső részeit eltemették. A kápolna falába legutóbb emléktáblát helyeztek el.
Zsibót. – Perczel Vilmos kúriája, Turbék pusztán.
*
