Bakacs báró (Szentgyörgyvölgyi).
Bakacs báró (Szentgyörgyvölgyi).
A vármegyének kihalt családja, mely a török uralom idején lett itt birtokossá a gersei Petheő család után. A zalavármegyei Szentgyörgyvölgyéről eredő eredetileg kuriális nemescsaládok legkiválóbbja. Sándor, a kimutatható egyenes ős, 1532-ben nyer czímerestevelet Szapolyai János királytól. Fiának, Lukácsnak és Szentbalázsi Szele Zsófiának fia, Sándor, Petheő Kata kezével résztulajdonosa lesz a keszthelyi várnak és az ahhoz tartozó zala- és somogymegyei birtokoknak (Csehi, Gadács, Uzd, Patalom, Tátom, Magyaratád, Túr, Halagosd és Tetves fele). 1609-ben Zala és Somogy vármegyék alispánja, egyben keszthelyi főkapitány. 1622-ben czímerbővítést, 1625-ben bárói rangot nyer. Egyetlen fia, Farkas, Teuffel Eufrozinával, atyja Sándornak, kinek Rábadoroszlói Rumy Katától gyermekei: István († 1678 körül; ki Károlyi Erzsével atyja Juliának, előbb Niczki Niczky László, majd Ferber [Felbert] Mátyás nejének) és Sándor († 1686 előtt), ki Niczky Magdolnával két fiút hagyott: Lukácsot és Benedeket. E kettő családjának utolsó férfitagja. Lukács résztvett a 607Rákóczi-féle felkelésben, de 1705 után már királypárti lesz, Benedek szintén katonáskodott a spanyol örökösödési háborúban. Benedek 1734-ben elhalván, a birtokok bátyjának, Lukácsnak, Csoknyay Évától származott leánya Orsolya Szentgyörgyi Horváth Lászlóné és Benedeknek báró Reichlin-Meldegg Mária Katától származó gyermekei: Teréz Tallián Józsefné és Viktoria Cserneki Dessewffy Ferenczné közt kerültek osztályra. A nagynénjük, B. Julianna, szintén igényjogosult utódait ekkor nem részesítették az őket megillető osztályrészben. Dessewffyék nem laktak vármegyénkben; leányuk, Johanna, előbb Melczerné, majd Kelczné, Viktoria Szuhányiné. A család nemesi czímere a szerző B. Sándornak a mohácsi csatában lovának a töröktől üldözött Bánffy János részére való átadását örökíti meg.
A bárói rangot megelőző 1622. évi bővített czímer kék pajzsban zöld mezőn a pánczélba öltözött Bánffyt és Bakacsot ábrázolja, a mint ez a kidűlt lováról leszállott Bánffyt jobbra ágaskodó saját ép lovára felsegíti. Sisakdísz: a koronából kinövő két, egy-egy hatágú ezüst csillaggal megrakott fekete sasszárny között pánczélos, mellvértes, vassisakos, jobbjában egyenes kardot tartó, balját csípőjére támasztó, kevéssé jobbra fordult vitéz. Takaró: kék-arany, vörös-ezüst.
Bakacs.
