Batthyány (Németújvári, gróf és herczeg).
Batthyány (Németújvári, gróf és herczeg).
A vármegyének 1342 óta birtokos családja. Kimutatható első ősük, Kővágóőrsi (Kis) György, 1391-ben Zamárdit, 1398-ban a fejérvármegyei Battyánt nyeri, mely utóbbitól a család nevét vette. Emelkedése a Habsburgok korába esik. Boldizsárnak, ki 1481-ben czímert nyer, fia, Ferencz (1497–1566) szerzi meg Németújvárat, a családnak 1524 óta főfészkét. Fivérének, Boldizsárnak ükunokája, Ádám, 1630 augusztus 16-án gróffá emeltetik. Ennek unokája Károly, a vármegye főispánja, ki 1764-ben elsőszülöttségi joggal német birodalmi herczeggé lesz, a hétéves háborúban tett kiváló szolgálataiért. Somogyi birtokai bátyjának, Lajos nádornak ágára szálltak át, s megoszlottak Lajos unokájának, Antal Józsefnek (1762–1828), gróf Roggendorf Jozefintől született Gusztáv herczeg (1803–1883, báró Ahrenfeld Vilmával Ödön-Gusztáv herczeg atyja) és testvére Kázmér (1807–1854), a későbbi (szabadságharcz alatti) külügyminiszter között, kinek Keglevics Auguszta grófnővel utódai nem maradtak. Birtokait, a somodori uradalmat, a kincstár lefoglalta, de nővérének, Filippinának férje, gróf Pergen Antal visszaszerezte.
A család 1481. évi czímere, mely a grófi és herczegi rangemelésekkor csak (öt) sisakkal bővült: kék pajzsban magasan kiemelkedő természetes színű szikla tetején arany fészekben kiterjesztett szárnyú, két fiát feltépett melléből folyó vérével tápláló jobbra fordult pelikán; a szikla alján zöld hármas halomból kinövő, szájában aranymarkolatú kivont kardot ferdén tartó jobbra fordult arany oroszlán. Az ősi czímernek sisakdísze nem volt.
Batthyány.
