Esterházy (Galánthai és Fraknói, herczeg).
Esterházy (Galánthai és Fraknói, herczeg).
A Csallóközből eredt Salamon-nemzetségnek legmagasabbra emelkedett családja, melynek nagyságát és gazdagságát Ferencz pozsonyvármegyei (1584) alispánnak Illésházy Zsófiától való fia, Miklós (1582–1645) nádor alapozta meg, 1611-ben nőül veszi Dersffy Orsolyát, Szerdahelyi Dersffy Ferencz és Lanzséri Császár Orsolya leányát, kivel vármegyénkben kapta a családja kezén ma is meglevő birtokokat. Fia, Pál, (1635–1712) 1681-ben nádor, 1687-ben elsőszülött régi joggal római szent birodalmi herczeggé lesz, mely rangot 1712-ben III. Károly összes fiutódaira is kiterjesztés, megadván neki a pénzverés és nemesíthetés jogát is. Birtokai – melyek 1726-ban vármegyénkben 20 községre és 23 pusztára terjedtek – már ekkor elsőszülöttségi hitbizományként öröklődtek át. Fiát, Mihályt, kinek csak leányai voltak, József követte († 1721), kinek báró Gilleis Máriától fia Pál-Antal († 1762), a harmadik és Miklós 1714–1790, a negyedik herczeg, ki II. Józseftől megnyerte 1783-ban a herczegi méltóságnak a nőivadékokra való kiterjesztését. Gróf Weissenwolf Erzsébettől fia Antal tábornok (1738–1794), ennek gróf Erdődy Teréztől fia Miklós táborszernagy (1765–1833), ki 1804-ben megvette a németbirodalmi közvetlen kapcsolatot (területi felségjogot) adó edelstetteni uradalmat, miáltal családját az egyenrangú családok közé emelte. Ennek Lichtenstein Mária-Jozefa herczegnőtől gyermeke Pál-Antal (1786–1866) diplomata, kinek Phurn-Taxis Mária Teréziától egyetlen fia Miklós-Pál (szül. 1817), Villiers Sára Friderikával atyja Pálnak (szül. 1843), kinek nejétől, gróf Trautmannsdorf Máriától örököse Miklós. Miklós táborszernagy és fia Pál a vármegye kulturális és Kaposvár város gazdasági törekvéseinek áldozatkész pártolói voltak. E nagyvagyonú család – hitbizományilag lekötött birtokai osztály alá nem esvén – a beházasodott családokat nem tette vármegyénkben birtokossá. 1726-ban birtokos volt nálunk a grófi ág egy tagja, János is, a később Hunyady kézre átment Szillen, Csomán, de nem tudjuk mily alapon.
A család ősi nemesi czímere: kék pajzsban lebegő arany leveleskoronán álló, jobbjával aranymarkolatú görbe kardot, kinyujtott baljában zöldszárú és levelű, aranynyal futtatott három vörös rózsát tartó jobbra fordúlt koronás arany griff. Sisakdísz: a koronából kinövő pajzsbeli griff. Takaró: kék-arany, vörös-arany.
A herczegi czímer: arany L betúvel díszített s herczegi koronával fedett fekete szívpajzszsal megrakott négyelt pajzs, jobb felső és bal alsó kék mezejében az ősi czímer (egymással szembe fordított) griffje; vörössel és ezüsttel vágott, jobb alsó és bal felső mezejében felül az osztó vonalból kinövő, bal- és jobblábával zöldszárú és levelű három fehér rózsát tartó lefelé fordult koronás arany oroszlán, alul aranynyal futtatott három ötszirmú vörös rózsa. Sisak nincs. A czimert herczegi korona alatt herczegi palást övezi.
Esterházy.
