Festetics. (Tolnai, nemes, gróf és újabban herczeg).
Festetics. (Tolnai, nemes, gróf és újabban herczeg).
Nemesi ágon való virágzása korában a vármegyei, társadalmi és jogéletnek egyik legkiválóbb családja, mely nemzedékeken át egyszersmind bámulatos vagyonszerzőtehetséget mutatott. A család kimutatható első őse Jánosnak (vagy Sopron vármegye 1769. évi igazolása szerint Istvánnak) Zakmándy Katától fia 1640 körül élt, Pál Sopron városában telepedik meg. Feleségétől, Kisunyomi Bornemisza Orsolyától, Gergely és Ztharjakovics Kata leányával fia Pál, ki 1720 körül osztoztatta meg gyermekeit, az első feleségétől Toldy Annától született Ferencz fia maradékainak és négy leányának pénzben adván ki részüket, minden – már akkor jelentékeny – birtokát Fitter János és Nagybucsányi Bucsány Zsuzsa leányától, Erzsébettől született József és Kristóf fiának hagyván. Ezek nővére Erzse Ghilányi János generális neje. Pál már bírta a balatonkeresztúri és toponári jószágot. József (szül. 1694) katona lett, a Mária Terézia alatti háborúkban tábornagyságig emelkedett. Szentgyörgyi Horváth Erzsébettől, József és Mezőszegedi Szegedy Borbála leányától fiai: Pál (1725–1782) kanczelláriai tanácsos és Károly 1766 november 5-én grófi rangra emeltetvén, az idősb grófi ágnak lettek alapítói, a melyből vármegyénkhez egyedül Rudolfot (1802–1851) fűzték családi kapcsok, neje Czindery Julia, László és Dőry Tekla által. Kristóf elsősorban vagyonszerzőtehetség; az ősiségi jog teljes ismerete s magasra emelkedett közpályája ebben nagy segítségére van. 1727-ben Madarász helyébe alispánná lesz s marad 1736-ig, megelőzőleg már követe a vármegyének az 1722-iki országgyűlésen. Később szeptemvirré lesz († 1769), 1736 előtt megszerzi Prie márkitól a csurgói uradalmat (16 községet és 11 pusztát), a megyén kívül a keszthelyi, kemendi (ollári) zalavármegyei, vasvári és hegyháti uradalmakat a Gersei Pethő családtól. Nejétől, Mezőszegedi Szegedy Judittól, bátyja nejének féltestvérétől, Telekesi Török Kata leányától fiai: Pál és Lajos (a kik részére 1765-ben két hitbizományt alapított, a keszthelyit és a toponárit). Judit báró Vécsey Istvánné, Borbála Szarka Istvánné, Kata Vrancsics Pálné és Teréz Hunyady Elekné. Pál (1725–1782) a kincstár szolgálatába lépett, mint ennek alelnöke 1772-ben gróffá lesz. Nejétől, Bossányi Juliától gyermekei: György (1754–1819), Imre, Julia gróf Széchenyi Ferenczné, Istvánnak anyja, György, a Georgikon alapítója, vármegyénkben a keszthelyi hitbizományokhoz tartozó 105 ezer hold ura; gyarapította vagyonát az ágában magvaszakadt Sallér István leányának a Somlyay-Faiszy-örökségből eredt tetemes vagyonával. Fia László (1786–1846), kinek Hochenzollern-Hechingen Jozefa herczegnőtől fia György (1815–1883), ezé gróf Erdődy Eugéniától, Kajetán és br. Lerchenfeld-Premberg Ernesztina leányától Tassiló herczeg (szül. 1850), Imre (1763–1847) nejével, Boronkay Krisztinával, József és Derghy Somogyi Borbála leányával nyer jelentékeny birtokot, melyet azonban fia Miklós († 1857) elvesztett. Kristófnak, az alispánnak, második fia Lajos, († 1798) az akkor toponárinak nevezett hitbizományt kapta. Ő a vármegye első másodalispánja, 1760-tól 1774-ig. 1769-ben megveszi Szily Ádámtól Szigetvárt, mely 1832-ig volt családja kezén. Nejétől, Nagyjókai Farkas Krisztinától, Gáspár és Galánthai Balogh Anna leányától gyermekei: Kristóf (1762–1788) vármegyei aljegyző, Antal, kinek a böhönyei, Lajos, kinek a hárságyi és szigetvári, János, kinek a toponári uradalom jutott és Mária Krisztina Czindery Pálné. János a francziák ellen Győrnél esett el, Lajos magtalanul halt el. Antal (1764–1853) az így kezében összpontosult birtokokat még a veszprémvármegyei déghi uradalommal növelte. Ága, mely 1857-ben osztrák, 1874-ben magyar grófi rangot nyert, Déghi-ág néven ismeretes. Báró Splényi Jozefától fiai: Ágoston (1805–1882, gróf Almásy Etelkával atyja Pálnak, szül. 1841, a déghi és böhönyei uradalom birtokosának), Sámuel (1806–1862, gróf Raczynska Vandával atyja Imrének, a csertői uradalom birtokosának) és Dénesnek (szül. 1813), kinek nejétől, gróf Zichy Karolinától gyermekei: Kálmán (szül. 1847), Vilmos (szül. 1848) és Mária gróf Draskovics Pálné.
A család nemesi (ősi) czímere: kék pajzsban lebegő arany koronán álló, belső lábukkal aranymarkolatú egyenes kardot tartó, külső lábaikat egymás felé nyujtó, egymással szembe fordult két arany oroszlán. Sisakdísz: a koronán álló, felemelt jobblábában követ tartó, jobbra fordult daru. Takaró: mindkét oldalt arany-kék. E czímert megtartotta az 1772-ben gróffá tett ifjabb ág is.
Festetich.
