Horvátországi származású régi család, melynek első ismert őse, György († 1622 előtt), Orssich Ilonát, Kristóf és Tahy Margit leányát vevén nőül, utódai e vérmegyében a Tahyak által 1563-ban királyi adományul nyert birtokok urai lettek. György fiai: János, Kristóf és István, 1642 február 20-án kaptak czímerújító levelet, melyet 1643 június 3-án a horvát-szlavon tartománygyűlésen hirdettettek ki. Kristóf és István 620ága gyermekeikben kihalt. János 1651-ben alsólendvai kapitány. Feleségétől, Brukunyeveczi Mikulics Évától több gyermeke volt, de a vérséget csak István folytatta. István működésének legnagyobb részét a birtokigények rendezése foglalta le. A birtokviszonyok rendezését csak nejétől, Nagygörbői Szüts Katától való fia, István fejezhette be. 1726-ban tíz községben és huszonöt pusztán kizárólagos, három községben és négy pusztán feles birtokos. Ő az első a családból, ki a vármegye közéletében is résztvett; 1714-ben főszolgabíró lesz, 1715 óta az újjáalakult vármegyének főadószedője volt. Biszági Geréczy Katától született gyermekei 1752-ben osztozkodtak; fia, Antal, Öreglakot, Kisberényt, Buzsákot, Szőlősgyörököt, Ordát kapta, Krisztina Hetest, Kaposújlakot, Bűűt a Szentmiklósi és Óvári báró Pongrácz családnak vitte, Katalin kezével Vámos, Berki, Polány, Mosdós, Kaposkeresztúr a gróf Niczky családra ment át. Antal († 1765) hitvese, Galánthai Fekete Julia († 1815), félszázados özvegységében a család vagyonosságának igazi fenntartója lett. Leánya Anna gróf Draskovics Jánosné; egyetlen fia, János (1753–1817), megszerzi Vuchint, a melytől a család második előnevét vette. Ennek báró Püchler Teréztől három fia: József, Antal és István és öt leánya maradt. Antalnak (1784–1849), ki helytartótanácsi titkár, kamarás és aranysarkantyús vitéz volt, gr. Batthyány Alojziától fia László (1816–1895), 1842-ben Verőcze vármegye al-, 1848-ban főispánja; 1860–1862-ig és 1864–1886-ig Somogy vármegye főispánja, 1885 október 3-án grófi rangot nyert. Antal testvére, István, a köznemesi ág fenntartója. Br. Laffert Amáliától származott fia, József (szül. 1825), felvette a fiágon (1887-ben) kihalt Dunaszekcsői br. Bésán család nevét, örökölvén birtokát. A grófi ág, mely a főrendiházi örökös jogú tagsággal bír, a vármegyében Szőlősgyörökön, a nemesi ág Öreglakon birtokos.
Az ősi czímer, melyet a grófi ág is változatlanul megtartott: hasított pajzs, jobbmezeje vörössel és ezüsttel hétszer vágva, a bal kék mezőben, zöld hármas halmon ágaskodó arany a oroszlán első ballábával csúcsával a halmon nyugvó kivont kard arany markolatát tartja.