Paiss (Becsvölgyi).
Paiss (Becsvölgyi).
Eredetileg zalavármegyei család, melynek ott 1728-ban tizenhárom felnőtt tagja igazolta nemességét régi periratokkal. Ebből a családból származott Boldizsár, ki táblabíró és neje, a Pusztakovácsiban és Kötcsén „jószágos nemes” Antal Teréz, által tekintélyes birtokos volt. 1785-ben első alispánná lesz, 1786-ban József császár egyedüli alispánként megerősíti; állásában 1790-ig maradt. Két leánya maradt: Teréz Ányos Ignáczné és Anna Bezerédy Zsigmondné.
Nem tudjuk a kapcsolatot Boldizsár ága és a között a Paiss-ág közt, a mely a vármegye ajánlására 1800 szeptember 19-én Mihály személyében nyert armálist. Ennek feleségétől, Györey Erzsétől fiai: Antal főadószedő (ki nejével Huszár Annával, szül. 1762, József és Szatmáry Francziska leányával magtalan) és János. Ennek Boros Teréztől fiai: János (1798–1850) és Boldizsár (1801–1874). Jánosnak Nemcsics Erzsétől gyermekei: Lajos (szül. 1831, nős Krisanics Herminnel), Sándor (szül 1833, nős Böröczffy Karolinnal). Boldizsár 1843-ban mint ügyvéd Boronkán élt, Stephaics Máriától, József és báró Stephaics Anna leányától fia Andor (szül. 1836, nős Hunkár Máriával).
Ennél az ágnál is később telepedett a vármegyébe a Megyeren birtokos Paiss-ág, a mely Zala vármegye bizonyítványával 1829-ben hirdettette ki nemességét. Itt Boldizsár (szül. 1800), József fiának, Pálnak és Pákai Juliának fia vétetett fel 1843-ban, első nejétől Sallay Magdolnától való György (szül. 1832) és második feleségétől, Farkas Teréztől való Pál (szül. 1836), Gyula (szül. 1839) és Boldizsár (szül. 1842) fiaival.
Az adományozott 1800. évi czímer, a melylyel megegyező Boldizsárnak, az alispánnak gyakorlati czímere: kék pajzsban, jobblábával három ötszirmú vörös rózsát tartó, balját ragadozásra nyujtó jobbra fordult ágaskodó arány oroszlán. Sisakdísz: a koronából kinövő, jobbjával görbe kardot tartó, jobbra fordult oroszlán. Takaró: jobbról és balról kék-arany.
Paiss.
