Svastics (Bocsári).
Svastics (Bocsári).
Vas vármegyéből származó család. Itt 1737-ben igazolta nemességét János. Ennek fia, Zsigmond, a vármegyénkben Kéren, sőt Nagybajomban is örökjogot igénylő Beke Magdolna, özv. Ujváry Péterné, harmadszor férjezett Halászy Istvánné és második férje, Vranovics (másként Vrancsics, Vranosics) János leányának, Krisztinának kezével Kéren birtokossá lett. Zsigmondnak gyermekei: Antal, Ferencz, Anna Horváth Józsefné, Borbála Vajda Zsigmondné és Teréz Zarka Györgyné. Antal († 1800 előtt) felesége Vizeki Tallián Magdolna; gyermekeik Antal, Pál és István, 1830 november 1-én bizonyítványt nyernek Vas megyétől s azt 1832 október 10-én itt kihirdettetik. Nővérük Mária-Judit (szül. 1790) Kacskovics Mihályné. Antal felesége Dőry Jozefa, gyermekeik: Lajos, Károly (pap) és Nep. János (szül. 1798). Lajosnak, ki Tolnában szolgabíró volt, Sixty Erzsétől gyermekei: László (szül. 1824), Gábor, Sándor, Gyula (szül. 1836) és Károly. István 1828-ben itt szolgabíró, 1836–1840-ig igali főszolgabíró; neje Répás Mária, gyermekeik: József (szül. 1825), István és Vilmos (szül. 1841). Pál 1828-tól itt aladószedő, 1846-ban főadószedő, felesége Nedeczky Rozália, gyermekeik: Elek, (Pál szül. 1826), Imre (szül. 1829) és Paulina. A család állandóan Kéren birtokos; Nep. János Zala vármegyébe szakadt, hol Csertán Krisztinától gyermekei: Károly (szül. 1831), Benő (szül. 1833), Hugó (szül. 1838).
Czímere: kék pajzsban jobbra emelkedő, lebegő zöld ágon álló, jobbról fogyó holdtól, balról hétágú arany csillagtól kísért, csőrében aranygyűrűt tartó fehér galamb. Sisakdísz: török fővel tűzött kardot tartó, jobbra nyúló pánczélos kar. Takaró: kék-arany, vörös-ezüst.
A czímer – nem adományozott, hanem felvett czímer lévén – lényeges alkotórészei tekintetében ingadozó volt: a pajzs néha arany, a gyűrűt néha korona helyettesíti; István (a főszolgabíró) pecsétjein a galamb Noe galambjává lesz, mely a bárkából röpül ki.
Svastics.
