Győr-nemzetség.

Teljes szövegű keresés

Győr-nemzetség.
A Győr- (nevének régi írásmódja Geur-, Jeur-) nemzetség őse Atha nádorispán lehetett, a ki 1068-ban alapította a zseliczszentjakabi apátságot, melynek még 1243-ban is a nemzetség több ága (az óvári-kéméndi, a szerdahelyi, a szenterzsébeti és az ú. n. gesztenczei) a közös kegyura. Az óvári-kéméndi ág leginkább Moson és Baranya vármegyékben szerepelt; somogyvármegyei birtokai (a Kálmáncsehitől éjszakra eső) Besenyő (1913), Nágocs és Andocs (1208–1290), valamint Gyarmat (1272–1296 közt).
A vármegyében élte le életét e nem szenterzsébeti ága. Ismert őse Endes, kinek utódai főleg Basal körül voltak birtokosok. Legnevezetesebb tagja Szehén (Zayhan), 1318-ban itt szolgabíró volt, ki mint Károly Róbert párthíve, a király mellett kardot is fogott. Fia, Konrád, atyja érdemeire való tekintettel kapta adományba (Kastélyos) Dombót.
Legnevezetesebb hajtása a Győr-nemzetségnek a szerdahelyi ág. Ismert őse Saul (1230 körül), kinek dédunokája, Miklós, 1335-ben a szerdahelyi páloskolostort alapította. Ennek kegyuraságát ugyan az 1345. évi osztálykor átadta bátyjának, Péternek, de megtartotta magát az 1245 óta a család kezén levő Szerdahelyt. Az ág gazdagságát mutatja az, hogy úgy Péter, mint Miklós is 18–18 falut kapott osztályba csak vármegyénkben. Ily vagyon elég nagy volt arra, hogy majdan alapul szolgáljon a szerdahelyi ág három családjának, a kisebb szerepű Dancs (Dancsffy) s a nagyobb jelentőségű Imreffy és Dersffy, valamint az ebbe beházasodott családok emelkedésének.
A nemzetség czímerét kék pajzsban arany liliom alkotta, sisakdíszül a pajzsbeli liliommal; a takarók színe kék-arany.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages