Nemesi vizsgálatok.
Nemesi vizsgálatok.
Nem is hajtotta végre teljes pontossággal a nemesek vizsgálatára vonatkozó királyi rendeleteket. Az első egyetemes vizsgálatot 1723 április 10-én rendelte el III. Károly. A vármegye, melynek ekkor még nem volt az elismert nemeseket feltüntető lajstroma sem, a kiküldött bizottság által 1724 augusztus 7-én Csurgón felvett vizsgálati jegyzőkönyvet 1725 február 11-én terjesztette fel a helytartótanácshoz.
A vizsgálat ez alkalommal főleg a kuriális nemesekre irányult, bár ezek nemessége az alig öt-hat év előtti királyi megerősítésekkel köztudomásúlag is kétségtelen volt. De kimondotta és megállapította a bizottság s munkálatának elfogadásával a vármegye is, hogy nemcsak a megnevezett adományosok és utódaik nemességét ismeri el, hanem mert birtokaiknak régi, de az idők viharai közt elveszett adományozások alapján tulajdonosai azoknak, ténylegesen is birtokában vannak, az új adományban fel nem sorolt fiági osztályos atyafiakét is. Ezek nemességén kívül még csak 20 taxálista család nemességét vette vizsgálat alá; 16 (Vássonyi alias Kovács, Által, (Rendesi) Bárány, Nemesdédi Király, Böröcz, Dancs, (Szentkirályszabadjai) Belley, Sándor, Tiborcz, Daxner, Kássa, Fekete, Jakab, Gáll, Csikós és Fejes) családét elismerte s 4 (Bika, Tormássy, Gyenes és Benczé) családot bővebb igazolásra utasított.
Ugyanily szűk keretekben foganatosította a vármegye a későbbi rendelkezéseket is; felterjesztéseiben a rendeletek és utasítások ellen észrevételeket tett. Az 1732. évi október 11-én kelt rendeletnek pedig, hogy a kétségtelen nemeseket, a nemesség jogalapjának jelzésével, írja össze, a helytartótanácscsal szemben soha sem tett eleget. E lajstromot szemében pótolta a tizeddel terhelt birtokosoknak 1726-tól kezdve időszakonként kiigazított s mindig a közgyűléseken is megfordult lajstroma. Az első lajstrom, melyet a vármegye utasítás alapján állíttatott össze, az 1754/1755. évi országos nemesi összeíráskor készült.
