Rád-nemzetség.
Rád-nemzetség.
Kisebb tagú nemzetség volt a Rád nem (régi írásmódján Raad, Rad), mely a Balatonszemes melletti Rádon és környékén volt birtokos. Nemzetségi monostort nem emelt magának, tán megfelelő gazdagság hiánya miatt, vagy mert a törzshelyén részbirtokos fejérvári káptalan és pannonhalmi apátság ellátta lelki szükségletét. Ezért 1255-ben ez utóbbinak át is engednek néhai Heym comes fiai Rádon 30 holdat. 1257-ben megkezdik a Rádiak a Tard körüli birtokok eladását is; 1261-ben Rád-nembeli Imre fia Rád és osztályos társai elidegenítik egész Tardot. A nemzetségnek a király és az egyház szolgálatában a vármegyéből kiemelkedő tágabb szerep jutott, de ez nem itt, hanem (1250-ben) a szomszéd Pozsega és Veszprém vármegyében való terjeszkedéshez vezetett.
A nemzetség czímerét nem ismerjük.
