Ünnepi szokások.
Ünnepi szokások.
E mulatságoknál sűrűbben fordulnak elő a vallásos szertartásokkal kapcsolatos ünnepi szokások, mint a Betlehemjárás, háromkirályok, paradicsomjáték, Heródes stb. Itt csak a legelterjedtebbekre szorítkozunk.
Karácsony előestéjén szalmát visznek be a szobába, azt a szoba földjén elhelyezik s azon alusznak Jézusnak istállóban való születése emlékére (Buzsák). Karácsony estéjén a gyermekek kolompolás, csengetés és ostorcsattogással végigjárják az utczát; máshol pedig a pásztorok kürtölnek és marha-haranggal kolompolnak, sőt lövöldöznek is (Drávafok).
A Betlehemjárás már novemberben megkezdődik. Öt műkedvelő alkot egy társulatot: 3 pásztor, 1 dadó és egy csengetyűs. A pásztorok szürbe öltöznek, nehéz lánczokkal megrakott botokkal, téli-sapkájukon szénaköteggel. A játék első része, mikor a pásztor álmodik, de ez sokszor kissé drasztikus. A második részben a dadó a betlehemi istállót az asztalra helyezi s a társulat valami karácsonyi énekbe kezd; a dadó csárdásütemben tánczoltatja az istállócska hátsó részében elhelyezett babákat (Balatonszentgyörgy).
Vízkeresztkor egy porczió szénát és egy ekevasat tesznek az asztal alá, majd hoznak a templomból szenteltvizet s azzal a szénát és ekét megöntözik, azután a szénát kiosztják a lovak közt, hogy azok minden bajtól mentve legyenek, az ekevasat pedig ráteszik az ekére, hogy a hol azzal szántanak, ott jó termés legyen. – Másutt vízkeresztkor künn a szabad ég alatt mosakodnak, a teknőbe piros almát, mellé fejszét tesznek, hogy edzettek legyenek, mint a vas és pirosak, mint az alma (Tótszentpál).
Husvétkor az öntözés már nem igen van szokásban, hanem husvét délutánján a réten összegyűl a falu fiatalsága s ott almával s narancscsal „csingál”nak késő estig; a leányok csoportokban csingálnak, mire a legények előtörnek és azon vannak, hogy a leányoktól az almát, narancsot elkapják. – Másutt husvét napján délután a lányok összefogózva, hosszú sort alkotva megkerülik a falut, miközben ezt éneklik:
Ę mönnyünk arra lé | ej Tisza, Duna mellé | Csikós, gulyás voltam | és kilencz esztendeig | kunyhót is csinyátam, | ej kivel? galambommal | egy fazék répát főztem | ej katona szeretőmnek | azt is ellopták tőlem | még a högyre kimöntem | ott sem voltam sokáig | csak huszonegy óráig (Zimány).
Fehér vasárnapon (kis husvét) a lányok egymásnak és a legényeknek ú. n. komatálat küldenek. Egy tányérba süteményt, egy üveg bort, négy hímes tojást és két narancsot tesznek s ezt elküldik valamelyik leánynak (néhol legénynek is). Ez megnézi a tányér tartalmát, a bort elfogyasztja vagy kiönti, az üveget saját borával megtölti s pénzt tesz a tányérba, azután visszaküldi. A komatál-küldés után az illetők egymást „komá”nak hívják s ez némileg kötelez arra, hogy később egymást keresztkomaságra is meghívják.
Farsang utolsó vasárnapja az ú. n. vővasárnap, a mikor is a fiatal házasokat a leány édesapja meghívja s azon a napon együtt étkeznek.
208Egyik legzajosabb és legtöbb mulatságos szokással kapcsolatos ünnep a pünkösd. A leányok délben a legszebb ünneplő ruhájukat veszik fel s valamennyien összefogódzva, énekelve járják be a falut. – Másutt szokásban van a kisebb leányok közt az ú. n. czuczorkajárás. Egy 4–5 éves kis leányt felkoszorúzva, két nagyobb leány kézenfogva vezet. Házról házra járnak és éneklik „A pünkösdnek jeles napján...” kezdetű éneket, mely után a kis koszorús leányt felemelik s ezt kiáltják: „Akkora kenderük legyen, mint a mi czuczorkánk!” A házbeliek azután tojást, pénzt, kalácsot adnak nekik, a mit egymás között megosztanak (Fonó). A pünkösdi királyné választása már csaknem mindenütt megszünt.
Hamvazószerdán a fiatalság kakast vásárol; ezt a földbe ássa, úgy hogy csak a nyaka meg a feje van kint. A fiatalok bekötött szemmel és egy hosszú póznával kísérlik meg a kakast megütni. A ki eltalálja, annak a tulajdona lesz a kakas (Pusztaszemes).
Ádám és Éva napján a nagyobb leányok és fiúk előadják néhol azt a bibliai történetet, mikor az Ur az első emberpárt kiűzi a paradicsomból. Ez az ú. n. paradicsomjáték. Van Ádám, Éva, Isten, két angyal, ördög. Magukkal visznek egy karácsonyfát, melyen sok az alma, sőt a kígyó is rajta látható (Németlad).
Lucza napján érdekes szokás az ú. n. kotyolás. Korán reggel a gyerekek egy darab hasábfával a kezükben elmennek egyes családokhoz és ott a fára ráülve, bizonyos vers elmondása közben kívánják, hogy a tyúkok jó tojók legyenek (egyéb jó kívánságaik is vannak). Ezért azután a gyermekek ajándékot kapnak. Néhol Borbála napján is szokásban van (Tarany).
Vannak igen sok falunak fogadott ünnepnapjai is, a melyek valamely emlékezetes eseménynek köszönik létüket. Ilyen az Antalnap Kaposfüreden, és Vendelnap Szulokon, a mikor jószágát senki be nem fogná. Az ősök nagy jószágvész idején fogadták meg s azóta állhatatosan megtartják. Különösen a Balatonparton (Balatonberény) van sok ilyen fogadott ünnep, a Balatonon történt balesetek emlékére.
Egyik legősibb és legtitokzatosabb a nyári napforduló táján (jún. 24.) tartani szokott Szent-Iván-napi ünnep. Ilyenkor a 15 évesnél idősebb ifjak szárított cseresznyefakérget kötöznek botokra vékony dróttal, aztán meggyujtják és nagy lármával körben lobogtatják (lobogózás). Kezdetben csak 2–3, később 20–30 gyerek kezében lobog a fáklya. – Mozsgón a tűzgyujtást versenylovaglás előzi meg. A falu apraja-nagyja ünneplőruhába öltözve jelenik meg a tágas vásártéren, jún. 24-ike utáni vasárnap. A legények lóháton, bokrétásan jelennek meg. Czélt tűznek ki a verlénylovaglásra és a ki elsőnek érkezik oda, az a vezér. A tüzet ő gyujtja meg, a mátkájától kapott gyujtóval. Azután előlép az öregek egyike és megdicséri a fürge legénységet. Majd tánczra perdülnek. Az első tánczot a nap hőse járja és csak az ő intésére tánczolhat a többi. Táncz után tüzet ugrálnak, a mit szintén a győztes kezd meg. Végül a leányok e napon napfelkelte előtt szedett virágokból font koszorút tesznek a fejükre, s e virágból mátkájuknak is tűznek fel egy kis csokrot. – Dinnyeberkiben a tűznél almát is szokás sütni és az almasütésnél használt nyársakat bedobják a kertbe, hogy a bolha meg ne egye a káposztát, vagy a földjébe szúrják, hogy a poczok fel ne túrja a veteményt. A tűzugrálás közben sütött alma maradékát éjjelre a favágóra teszik, hogy a harmat belepje. A ki ennélkül eszik belőle, az meghal; a ki pedig harmatosan, annak nem fájdul meg a torka. – Fiadon a gyermekek Szt. Ivánkor a közeli hegyekre mennek lobogózni. – Kercseligeten nemcsak drótra fűzött cseresznye- és meggyfakérget lobogóznak, hanem szalmával befont kocsikereket gyujtanak meg s legurítják a dombról. – Törökkoppányban június 20. és 24-ike közt mindennap gyujtanak Szt. Iván-tüzet és ezzel a kiáltással lobogtatják: „Ucczu gyer, ucczu gyer Szt. Iván!” – Vízváron, Bélaváron és Heresznyén pedig Szt. Iván nap előtt négy hétig a nők minden este összefogódzva körben forognak és horvát nyelvű dalt énekelnek, melynek magyar értelme a következő:
Iván szántott nagy hold földet | Szt. Iván-nap este. | Alászántott aranyalmát | Szt. Iván-nap este. | Elküldötte édesanyját, hogy keresse | Szt. Iván-nap este. | Édesanyja elment, nem találta | Szt. Iván-nap este. | Elküldötte mátkáját, hogy keresse | Szt. Iván-nap este. | Elment a mátkája s megtalálta | Szt. Iván-nap este. | Szt. Iván tüzet rak | Szt. Iván-nap este. | Jobbkezével tüzet rak | Szt. Iván-nap este. | Balkezével lobogtat | Szt. Iván-nap este.
