A török katonai őrségek.
A török katonai őrségek.
A mint a török Somogy vármegyében megfészkelte magát, első gondja az elfoglalt erődítvények jókarba helyezése volt, melyeket azután őrséggel rakott meg. Endréden már 1545-ben találunk török őrséget. 1558–59-ben a zsoldlajstrom szerint az őrség a következő fegyvernemekből állott: 1. müsztahfizok, 41 ember (várőrző katonaság), leginkább Boszniából, Herczegovinából és a Szerémségből, Turali aga és Hüszein kiája (helyettes) alatt. 2. Azábok (nőtlen zsoldos gyalogság), Hüszein aga alatt 34 ember. 3. Martoloszok; ezek határőrző rácz és szerb katonák voltak, a kik örökös rablásaikkal tették nevüket félelmessé. Számuk 23 volt s Mohammed Ahmed aga alatt állottak (Velics–Kammerer i. m. II. 235.).
Szigetvár elfoglalása után, midőn már csaknem az egész vármegye behódolt, a török hét várban tartott őrséget, melyeknek számáról az 1568–69. évi kimutatásból nyerünk adatokat. Az összes várak közül természetesen Szigetvárott volt legnagyobb őrség, számszerint 711 ember. A legénység ellátására szükséges napi zsold 5216 akcséra rúgott. Az őrség állott: belső müsztahfizokból 112 ember, külső müsztahfizokból 86 ember, topcsikból (tüzérek), haddádokból (tábori kovácsok) és neddsárokból (ácsok) 70 ember, lovasokból 272 ember, azábokból 84 ember, martoloszokból 87 ember.
A többi várakban elhelyezett őrségek számáról az alábbi kimutatás ad számot: 1. Kaposvár. Lovasok 164. Azábok 31. Martoloszok 60. Összesen 255 ember. 2. Babócsa. Müsztahfiz 99, topcsi 41, azáb 148, lovas 171, martolosz 99 ember. 3. Berzencze. Müsztahfiz és topcsi 103, lovas 95, azáb 90, martolosz 91, összesen 379 ember. 4. Koppány. Müsztahfiz 36, lovas 48, azáb 31, összesen 115 ember. 5. Lak (mai Öreglak). Müsztahfiz 16, lovas 39, azáb 25, martolosz 58, összesen 138 ember. 6. Endrék (Balatonendréd). Müsztahfiz 29, azáb 30, martolosz 16, összesen 78 ember (Velics–Kammerer i. m. II. 237.). Kanizsa elfoglalása után a segesdi váracsot a törökök újból felépítették, sőt imaházat is emeltek. Segesdnek ettől kezdve, Kanizsa egyik előőrseként, jelentékeny szerepe volt.
Az 1618–1619. évi zsoldlajstrom szerint a várőrséghez dzsámi (főtemplom) személyzet is tartozott, élén Mohammed Abderrahim khatib-bal, a ki minden pénteken a közjogi fontosságú „nagy imát” elmondotta. Mellette Ahmed müezzin teljesített szolgálatot. A várőrség összes száma 444 ember volt.
Berzenczén szintén mecsetet építettek a törökök. Itt 1618–19-ben Musztafa khalfa volt a khatib (főpap) s mellette voltak Khalil khalfa és Behrám müezzinek és Mumi kajjim (sekrestyés) és Piri Muhammed muarrif (a korán magyarázója). Berzencze őrsége 1618-ban 349 ember volt, és pedig: ulufedzsi (zsoldos lovasság) 187 ember, azáb 55, martolosz 95. A tisztikar száma 12 volt.
Babócsán a török: műszaki csapatokat és fegyverkészítő-műhelyt is tartott. Az 1618–19. évi zsoldlajstrom szerint a dzsebedzsik-csapat, mely fegyverek készítésével és a fegyvertár őrzésével volt megbízva, 11 emberből állott. Ezenkívül még 46 müsztahfizból, 188 ulufedzsiből, 71 azábból és 43 martoloszból állott a várőrség, a létszám tehát 359 volt (Velics–Kammerer I. 405–406.).
Szigetvárott az 1618–19. évi zsoldlajstrom szerint felsőbb tanintézet is volt. A vár tisztikarában az első helyet Hadzsi Rizván müderris (felsőbb tanintézeti tanár) foglalta el. Utána következik Hasszán aga, a vár dizdárja (parancsnok), Ibrahim kiája (helyettese), Szeid Mohammed dái, Ali aga dzsebedzsi (a műszaki csapat parancsnoka), Szulejmán aga raktárnok, Juszuf Ali raktárnok és Ali Mimár építőmester. Az őrség a zsoldlajstrom szerint 429 emberből állott. Ezenkívül a mai Turbékon épült erődítvény őrizetére, egy aga parancsnoksága alatt, 26 ember volt kirendelve. Azon a helyen, a hol Szulejmán belsőrészei voltak eltemetve, a törökök mecsetet és melléje, az istentisztelet végzésére rendelt személyek számára, lakóházat építettek. Ezeket erődítvény vette körül, melynek mintegy háromnegyedrészét 466széles árok környezte. Az 1618–19. évi zsoldlajstrom szerint a mecset őrizetére Mumi Dede hitszónok, Ahmed khalfa turbedár és Ferhát Dede müsztahfiz (őr) voltak kirendelve s kívülök még Murád Firuz ács és Mohammed khalfa szerepelnek itt. Nagy Szulejmán síremlékéhez még Ázsiából is elzarándokoltak a törökök. Turbék a hódoltság alatt valóságos búcsújáróhely volt. Az 1664. évi hadjárat folyamán a Szigetvár ellen indult had egy része Túrbékot feldúlta és felgyujtotta, de a törökök ismét felépítették.
Kaposvárott az őrség a zsoldlajstrom szerint, Musztafa aga parancsnoksága alatt, 309 emberből állott, és pedig topcsik (tüzérek), két bölük (tized), összesen 20 ember; ulufedzsik (lovasság), az első csapat Gázi Musztafa parancsnoksága alatt 49 ember, a második Hasszán Bali aga alatt 39 és a harmadik H. Dilgir aga alatt 51 ember; azábok 99 és martaloszok 42 ember (Velics–Kammerer i. m. I. 407.).
A koppányi várban 227 emberből álló várőrség volt, még pedig 27 müsztahfiz, 80 ulufedzsi, 52 azáb és 19 martalosz.
A többi, kisebb erősségekben már jelentéktelen őrség volt. Így Endréden 22 ulufedzsi és 34 azáb, Lakon (a mai Öreglak) 11 várőrző katona, 9 tüzér, 39 lovas, 23 gyalogos és 11 rácz határőr. A karádi palánknak volt a legkisebb őrsége. Itt 12 várőrző katona, 6 tüzér, 11 lovas és 17 rácz határőr teljesített szolgálatot (Velics–Kammerer I. 430. 429.).
