A trencséni vereség kihatása.
A trencséni vereség kihatása.
Mig fenn Trencsénnél aug. 3-án Rákóczi hadai súlyos vereséget szenvedtek, azalatt Béri Balogh Ádám Kölesdnél fényes győzelmet aratott a császáriak és a velük egyesült ráczok fölött. E győzelem hosszú időre biztosította a vármegye nyugalmát (Várady Ferencz: Baranya multja és jelene I. 534.). Mindamellett a trencséni vereség mély benyomást okozott a vármegyei nemesség sorában is, sőt e hatás alatt a vármegye nemessége közül Zichy Imre, Sólyomváry és Ujváry Ferencz odahagyták Rákóczi zászlóit. Lengyel Miklós, a vármegye alispánja pedig, a ki már szintén nem bízott a felkelés ügyében, nejét és gyermekeit, valamint drágaságait Szolnok várába vitette (Okányi Pál i. m.).
Mindamellett 1708-ban, sőt a következő évben is a kuruczok voltak az urak Somogy vármegyében. 1708 végén Kisfaludy ezredes táborozott itt, Szigetvár szemmeltartása czéljából, decz. 21-én pedig Balogh ezredest is Somogyba rendelte Esterházy.
Szigetvár. – 1. és 4. a vár. – 2. Török torony a várban. – 3. A Zrinyi-emlék.
Szigetvári zászló. (A város tulajdona.)
Vertvas kapu a régi szigetvári várból, gróf Festetich Vilmos toponári parkjában.
A turbéki kápolna Szigetvár mellett.
479Sankó Miklós alispánnak, úgy látszik, Szigetvárott néhány jó embere volt, a kikkel az összeköttetést fenntartotta. Most, hogy a felkelés ügye hanyatlásnak indult, kétszeres érdeke volt, hogy velük jó viszonyban maradjon; 1709. év első napjaiban tehát egy hordó borral kedveskedett nekik. Hogy a hordót rendeltetési helyére juttathassa, Esterházyhoz fordult engedélyért, a ki meghagyta Kisfaludy ezredesnek, hogy a Sankó Miklóstól Szigetvárra küldött szállítmány elé akadályokat ne gördítsen (Thaly Kálmán i. m. 824.).
