Ferdinánd főherczeg serege.
Ferdinánd főherczeg serege.
Eközben a király nagy sereget gyűjtött össze, melynek élére másodszülött fiát: Ferdinánd főherczeget állította. Az a hír, hogy a királyfi maga jön Szigetvár alá, nagy lelkesedést keltett a magyarok között. A keresztény sereg Babócsáról Kanizsáig húzódott vissza, hogy bevárja Ferdinánd főherczeg 6000 főből álló seregét. Zrinyi azonban nem tudott tétlenségben maradni; hadával Szigetvárra vonult, majd Koroknyát támadta meg, melyet rövid küzdelem után szept. elején hatalmába kerített, a mi a törökök között nagy rémületet okozott, úgy hogy Kaposvárt és Görösgalt sietve odahagyták s az utóbbit Zrinyi hadai felégették.
A pécsi török táborban már oly hírek keringtek, hogy Ferdinánd főherczeg 60.000 főből álló haddal táboroz Kanizsánál. Mindamellett a hadjárathoz fűzött remények nem teljesedtek.
Az 1556. évi hadjárat egyedüli eredménye az volt, hogy Szigetvár környéke megtisztult a törököktől.
A főherczeg feladata tulajdonképen csak Szigetvár felmentése volt, de miután ezt a babócsai harczokkal a keresztény sereg nélküle is elvégezte, feladata csak arra szorítkozott, hogy hadainak felvonulásával nagyobb nyomatékot adjon a Konstantinápolyban folyó béketárgyalásoknak.
A Kanizsán szept. elején tartott haditanácsban a magyarok közül némelyek Pécsnek rajtaütéssel való megvételét javasolták, de ez a terv nem talált visszhangra. Ferdinánd serege már ekkor hiányt szenvedett, azonfelül rendkívül meg volt terhelve podgyásszal, s így lassan és nehézkesen mozgott.
Zrinyi Miklós ösztönzésére Ferdinánd végre is rászánta magát az előnyomulásra, s hadait Szigetvár felé vezette, hol Zrinyi hada, mely – a várban nem férvén el – a vár körül táborozott, már harczrakészen várta. Ferdinánd el is jutott Szigetvárig, de ama kósza hírre, hogy 60.000 főből álló török had közeleg a Drávához, sietve visszafordult és néhány heti tétlenség után eltávozott az országból (Mill. Tört. V. 334–335.).
