Örökös harczok.
Örökös harczok.
Midőn 1593-ban ismét a harczias Szinán basa lett a nagyvezér, Konstantinápolyban a háborúspárt kerekedett felül. A határszéli basák és bégek is vérszemet kapva, a saját felelősségükre megkezdték az ellenségeskedéseket. A boszniai basa már májusban a szlavóniai területre tört, majd Sziszek várát fogta ostrom alá, de Erdődy Tamás és Eggenberg Rezső, a kik Sziszek felmentésére siettek, jún. 22-én tönkreverték a török sereget.
E csata óriási izgatottságot okozott Konstantinápolyban. A nagyvezér, hogy ezt a török fegyvereken ejtett csorbát kiköszörülje, megindította hadait, s augusztus végén megvívta Sziszeket, majd átkelvén a Dráván, Somogy vármegyén át Veszprém alá vonult (Hadtört. Közl. 1895. 254.).
1593–1594 telén csak apróbb portyázások és csatározások folytak. 1594 tavaszán Zrinyi György nagyon korán indította meg a hadjáratot. Már márczius 21-én Berzencze alatt állott, melyet a török kardcsapás nélkül feladott. Másnap Csurgó alá vonult hadaival és mikor annak ostromát megkezdte, Hasszán aga, Segesd parancsnoka, annyira megijedt az ágyúk bömbölésétől, hogy a várat felgyujtva, megrémült hadaival Babócsára menekült. Csurgó megvétele után Zrinyi Babócsa ostromára határozta el magát, de a hóolvadás következtében a Rinya áradása megakadályozta az átvonulást és mivel az egyetlen hídat, mely Korpád községben volt, a törökök lerombolták, kénytelen volt Kanizsára visszatérni (Németh Béla i. m. 300. l.).
1595 aug. végén Herberstein Zsigmond, Zrinyi György és Hajmásy Kristóf, mintegy 10.000 emberből álló sereget gyűjtvén össze, Babócsa ostromára indultak és Korpádnál hidat vervén, átkeltek a folyón. Mikor azután Csurgóról a Babócsától félmérföldnyire fekvő Rinyaszentkirályra értek, a babocsai török őrség felgyujtotta a várat és 8 ágyúját otthagyva, Szigetvár felé menekült. Erre Hajmásy azt indítványozta, hogy hatoljanak Szigetvárig és dúlják fel Turbékot, a hol Szulejmán belsőrészei nyugosznak. Ezt az utat, Szigetvár elkerülésével, a Dráva mentén kellett volna megtenniök. De Zrinyi és Herberstein nem helyeselték ezt a tervet, hanem inkább Babócsa felépítésére fordították figyelmüket, a mi rövidesen megtörténvén, Zrinyi György várparancsnokul Horváth Miklós századost helyezte oda Kanizsáról. A magyar katonaság hadnagya Hajmásy, a németeké Urmüller lett.
1597-ben (Pethő Gergely krónikája szerint azonban 1596-ban) a szigeti bég megtudván, hogy Horváth Miklós nincs Babócsán és hogy az ottani őrség legnagyobb részét harczba hívták, négyezer emberrel megtámadta Babócsát. De Végh Gergely és az ottani német hadak keményen védték magokat, a török pedig csak akkor hagyta abba az ostromot, mikor meghallotta, hogy Zrinyi György hadaival Kanizsa alá ért, mert azt hitte, hogy Zrinyi a babócsaiak segítségére siet.
Pethő Gergely krónikája szerint: Babócsa megszállása szept. 20-án történt, okt. 3-án pedig visszatért a magyar had Babócsára. A babócsaiak azonban a visszatérni akaró Horváth Miklóst kizárták a várból, mire Mátyás főherczeg Pethő Gergelyt küldte helyette.
