Somogy és a pozsonyi kamara.
Somogy és a pozsonyi kamara.
Miksa király trónraléptekor Somogy ugyan még Alsó-Magyarországhoz tartozott, de már akkor is inkább csak a foszlányai voltak a király birtokában. 1564-tól a vármegye inkább csak elméleti kapcsolatban állott a magyar korona tulajdonképeni területével. Mindamellett Somogy a pozsonyi kamara számadásaiban még 1572–73-ban is szerepel, bár 1566 óta nem lehetett a vármegye területén az összeírást végrehajtani. Az 1564–65. évi pozsonyi kamarai számadásokban a vármegye portáinak száma nincsen feltüntetve, mindazonáltal a számadások 1564-ből 61, 1565-ből 123 forintot mutatnak ki adóhátralék czímén. A számadáskönyvek szerint 1564-ben 32 frt, 75 dénár volt behajthatatlan. Perneszi István adórovónál pedig 28 frt 62 dénár maradt. 1564-ben 53 frt 25 dénárt behajthatatlanként töröltek, a rovónál pedig 170 frt 25 dénár maradt. Perneszi Istvántól 455azonban a pozsonyi kamara soha többé nem vehette át a nála levő hátralékot, mert Babócsa ostroma alkalmával Erdélybe menekült. 1565-ben mégis befolyt az előző évi hátralékból 849 frt, a folyó évi kivetésből azonban semmi.
1566-tól 1572-ig Somogy vármegye nem szerepel a kamara kimutatásaiban. Az 1566. évi zárszámadásokban a vármegye 1564. évi hátraléka 172 frttal, az 1565. évi 741 forinttal van kimutatva. Az 1572–73. évi kimutatásokban ismét fel van sorolva. 1572-ben a hátralék 561 frt, az 1573. évi hátralék 1067 frt 50 dénár volt.
Az összeírásokat Nagy István rovó vezette, valami csekélységet be is hajtott, de rendszeres számadást nem igen tehetett, mert a kamara hátralékkönyve az 1572–73. évi hátralékot körülbelül 561, illetőleg 641 koronára teszi. Különben is a török megakadályozta a királyi adó behajtását. 1574–1582. években a vármegye ismét nem szerepel a kamarai kimutatásokban. Az 1575. évi zárszámadásokban mégis 124 frt hátralék van feltüntetve, mely be is folyt. Az 1578–79. évi kimutatásokban Somogyból ismét 125 frt 50 dénár hátralék van feltüntetve. Ez a későbbi kimutatásokban is előfordul, jeléül annak, hogy a törökök miatt nem lehetett behajtani.
1582-ben hosszú idő után ismét összeírták a vármegye portáit. Ez évben Perneszi János volt az adórovó, a ki 280 portát írt össze; de kevés adó folyhatott be, mert az 1583–84. évi kimutatás 200 frt hátralékot tüntet fel. 1584-ben 145 frt 50 dénár volt a hátralék, míg a folyó évi kivetés 99 frt 50 dénár volt. 1588-ban ismét Perneszi János volt a rovó. 251 hódolt portát írtak össze, de a kivetett adóból misem folyt be. 1593-ban 291 1/2 hódolt portát írtak össze. Kivetettek 437 1/4 forintot, de ebből csak 90 forintot hajtottak be, mely azonban az adórovó személyi szükségleteire fordíttatott, ellenben 347 1/2 frt hátralékban maradt. 1596-ban 193 hódolt portát írtak össze. Erre összesen 878 frt és 15 dénárt vetettek ki, befolyt 546 frt 30 dénár. A többi hátralékban maradt.
