A szerzetház építése.
A szerzetház építése.
Minthogy a m.-pócsi kegyhelyre még az új templom elkészülte előtt is, a hívők nagy száma zarándokolt, ezek lelki szükségleteinek ellátása és a templom gondozása czéljából Olsavszky M. püspök 1749-ben öt basilita szerzetest rendelt a mária-pócsi lelkész mellé s egyszersmind megkezdé a ma is fennálló szerzetház építését, melynek alapkövét gróf Károlyi Ferencz szatmári főispán nevében, teljhatalmu jószágkormányzója, Rácz Demeter gör. kath. hívő tette le nagy ünnepséggel 1749. május 18-án s e szent czélra 14 ezer forintot áldozván, azt be is fejezte. A klastromépítés két éven át háboríttatlanul folyt és egy része már fel is épült, mikor gróf Barkóczy Ferencz egri püspök nehézségeket támasztott és a királyi udvarnál az építkezés beszüntetését kérte. Ennek következtében a helytartó tanács vizsgálatot rendelt el arra nézve, kinek a telkén és költségén folyik az építkezés, miből fogják fentartani a szerzeteseket, s hogy egyáltalán van-e szükség arra, hogy itt szerzetesház alapíttassék. A vizsgálat 1751. márczius 1-én tartatott meg, melynek vezetésével az egri püspök Csák István tokaji és Veszprémi László nagy-kállói lelkészeket bízta meg, a kik az egri püspök jelentésével egyértelmüleg, a vizsgálati jegyzőkönyv szerint, oda nyilatkoztak, hogy a szerzetesház, bár a gör. kath. parochia telkén s Olsavszky püspök költségén épül, fentartására semmiféle alappal nem bír s így a bazilita szerzetesek csak könyöradományból fedezhetnék fentartási költségüket, ez pedig semmi szín alatt nem engedhető meg, mert a közel Nyír-Bátorban lakó minoriták, továbbá a ferenczrendiek és trinitáriusok is eléggé igénybe veszik a nép áldozatkészségét; végre pedig, miután Mária-Pócson egy világi pap is elvégezheti az egyházi teendőket, szerzetesekre egyáltalán nincs szükség. A helytartó-tanács azonban nem fogadta el az egri püspök ajánlatát, hanem Olsavszky Manuel püspök megujított kérelmére – melyben kifejtette a szerzetesház szükséges voltát, s egyszersmind hogy az építkezés gróf Károlyi Ferencz pártfogásával és hathatós segítségével történik – megengedte az épület befejezését s a szerzetes atyák alkalmazását. E kedvező elintézés után a szerzetház gyorsan közeledett a befejezéshez s már az 1753-ik évben az öt első bazilita szerzetes bele is költözött. Ez idő óta Mária-Pócson állandóan a Szent-Bazil rendü szerzetes atyák laknak, kik vallásos és hazafias szellemben teljesítik hivatásukat.
Az említett alapító, Rácz Demeter buzgalmának köszönhető az, hogy gróf Károlyi Ferencz a mária-pócsi kegyhelyi templom és szerzetház fentartására szép ingatlan vagyont ajándékozott, mely földbirtok az 1844-ik évben történt határrendezés alkalmával a mária-pócsi határban 1083 hold területben, egy tagban kiadatott, hozzá a regále fele jövedelmével.
