Viszály a borsodi érdekeltséggel.
Viszály a borsodi érdekeltséggel.
E közben történt, hogy az 1854-ik évben a társulat működési programmját önállólag pontosan körvonalozta, azaz a balparton Tokajtól Füredig, a jobbparton azonban csakis a Taktaközön a tiszai védgátak kiépítését vállalta feladatául, mely határozat által a jobb parton fekvő borsodmegyei érdekeltség a társulati kötelékből világosan és nyiltan kihagyatatott, annyival is inkább, mert ezen érdekeltségből csak igen csekély rész írta alá a legelső társasági szerződést, a befizetésekről meg épen tudni sem akart. Ezen határozat természetszerüleg elkeseredett háborura vezetett a borsodi érdekeltséggel, sőt ennek alapján, s ebből kifolyólag a taktaközi kérdés tulajdonkép máig sincs elintézve, a mennyiben a társulat a taktaközi védgátakat felépítette ugyan, a Takta levezetése végett egy nagy hét kapus zsilipet épített, de magát a Taktát máig sem szabályozta, s nem rendezte, következetesen megtagadván az érdekeltség követeléseivel szemben ez iránti kötelezettségét.
