A Rákóczy-féle felkelés.
A Rákóczy-féle felkelés.
A nemes jellemű Rákóczy Tokajból szervezi a fölkelést s a zászlói alá gyűlt sereggel kétségtelenűl e város határain vonúl át, hogy bevegye Kállót; majd Szatmár felé indúl és feladásra bírja N.-Károlyt. Hogy a nyomában haladó császáriaknak erődített hely ne jusson birtokába, 1704. febr. 11-én lebontatja Kálló és Tokaj várait, mely hadi műveletben Nyíregyháza, – mint ez idő szerint a dadai járáshoz tartozó község – tevékeny részt vesz, pedig mindössze 67 gazda lakosa közül csupán 41 bír lóval is. 1707-ben Nyíregyháza fiai közül 41 küzd a csatatéren s leli ott halálát nagy része, velök együtt a zászlótartó Molnár Miklós is; itthon lakó külön kenyeres ember már csak 49.
A túlnyomó erővel szemben Rákóczy fejedelem ügye hanyatlásnak indúl. 1711-ben létre jön a béke s 12,000 kurucz leteszi a császári hadak vezetőjének kezébe a hűségi esküt.
Annak feltüntetésére, hogy mennyi teher nehezedett e kizsarolt község szegény lakosainak vállaira, felemlítjük, hogy még 1711-ben is 132 köböl abrak, 34 köböl gabona és 132 szekér szénával volt kénytelen hozzájárulni a hadak fentartásához az a 90 családos gazda és 8 armális nemes ember, a ki elég bátor volt e helyen kitartani a szebb jövő reményében.
