Honfoglalás kora.
Honfoglalás kora.
A honfoglalás idején, Béla király névtelen jegyzője szerint, Töhötöm vezérnek és vitéz fiának, Harkának jutott a feladat, hogy a Nyírség felé tartva, a „Nyír” erdejétől Zilah-ig eső földet hatalmába vegye; ezek, minden valószínűség szerint, átvonultak a mai város területén is. E vidék régi neve „Nyír” volt, azon roppant kiterjedésü nyírfaerdők után, melyek itt díszlettek.
A „Nyíregyháza” elnevezés az „Egyház” és „Nyír” szókból alakult, minthogy a Nyírnek s a benne fekvő falvaknak egyháza, középpontja volt. Bizonyos ebből az is, hogy a honfoglaló ősök itt jelentékeny telepet és nagyobb számú lakosokat találtak s e helyet már első királyunk méltónak találta arra, hogy a vidék egyházi életének központjává emelje, „Ecclesia de Nyír” vagy magyarosan „Nyír-Egyháza” elnevezés alatt.
