Örökváltság.
Örökváltság.
Az önállóságra és teljes függetlenségre vezető úton Gerliczky Mihály főbiró józan esze vitte a népet előre; az ő lelkében született meg a gondolata annak, hogy a mennyiben a nyíregyházi praedium részbirtokosai közül Laffert Vincze báró a maga illetőségét már zálogba adta a lakosoknak, miképen lehetne erre a birtokrészre s talán az egészre nézve az örökös just megszerezni? Ez eszmének toborzott híveket, kimutatta határtalan előnyeit az önállóság állapotának, a mi csakhamar megérlelte az örökváltság – redemptio – gondolatát, sőt többet, az arra való törekvést, hogy Nyíregyháza a szabad- és királyi városok jogaival bíró városok sorába emelkedjék.
A legelső „esedező-levelet” gróf Károlyi Józsefhez és a Dessewffy familia ez idő szerinti fejéhez, directorához, Sámuel gróf elé terjesztették; közbenjáróul Klobusitzky Ignáczot, a nagykárolyi gróf elé terjesztették; közbenjáróul Klobusitzky Ignáczot, a nagykárolyi gróf titkárát nyerik meg. A hosszas esedező levél nehány szavából világosan kitűnik a nagy czél felé törekvés gondolata.
„Tiszta indulattal és ártatlan gondolatokkal kivánnánk mi magunk és maradékaink sorsán segíteni és az emberi közönséges Társaságnak javát, hasznát és boldogságát munkálni azáltal, hogy a mi jobbágyi tartozásunkat – melyet ez ideig híven és igazán megfizettünk – egyszerre felválthassuk és a mostani földesúri jövedelemnek capitálisát lefizetvén, olyan szabad állapotba 104helyeztessünk, hogy a nemsokára kezdendő országyűlésen … a mi mezővárosunk szabad és királyi városi privilegiummal ajándékoztatna meg.”
A földesurak megértik a szorgalmas lakosság szíve dobbanását, a kor intő szavát, a saját érdekökben is keresztülviendő nagy mű jelentőségét, s kijelentik, hogy a lakosság magát örökáron megválthatja.
A Dessewffy család és Nyíregyháza város között 1803 december 1-én Fintán jött létre a szerződés, mely Nyíregyháza város és határának, a gróf Dessewffy család tagjait illető birtokrészét, köz- és magánépületeivel, belső és külső telkeivel, a földesúri jogokkal járó mindennemü jövedelmeivel, előnyeivel együtt, korcsmák, mészárszékek, malmok, sör- és pálinkafőzővel, rétek, legelők, kaszálók, szőlők, erdő, ligetek, vizek- és azok folyásával, halastavak és halászati-vadászati joggal együtt 320,000 R. forintért – melynek kifizetését maga a szerződés nyugtatja – Nyíregyháza város lakosainak … örök időkre, megmásíthatlanul eladják, átruházzák és átszármaztatják.
Az ekkép törvényesen megvásárolt birtoknak átadása s az örökváltságos Nyíregyháza város, mint földesúr, részére leendő beiktatása deczember 8-ra lett elhatározva. E nap az egész város ünnepe volt, az önállóságra való jutás magasztos ünnepe!
A Károlyi családdal való megegyezést a József gróf elhalálozása akasztotta meg; a teljes önállóság és felszabadulás után sóvárgó lakosság többször sürgeti a tárgyalások újból való megkezdését, míg végre az özvegy grófné is kijelenti 1805. jul. 12-én, hogy az örökeladásba beleegyezik: de bizonyos úri jogoknak fentartása mellett; a birtok árát 400,000 Rfrtban szabja meg; fentartja a királyi dézsmát, a városon kívül fekvő négy holdnyi alkalmas földterületet egy urasági lak részére, követeli a r. kath. plébánia fentartását, egy r. kath. iskola felépítését és a patronátusi kötelezettség átruházását, végre legterhesebb feltételül a vételárnak egyszerre való lefizetését tüzi ki.
E terhes és megvalósíthatatlan feltételeket a lakosság el nem fogadta s a birtokot évi 16 ezer forintért 14 évre újra kibérelte.
