Vízválasztó.
Vízválasztó.
A vízválasztó vonal Vásáros-Naménynál kezdődik és Ilk, Nyír-Mada, Papos, Jármi, Hodász, Császári, Nyír-Bátor, Mihálydi, Nyír-Béltek községek határain át Hadházig vonul.
A vízválasztó vonalnak gerincze V.-Namény közelében 139, Ny.-Béltek határában már 186, Hadház és Böszörmény között pedig megint csak 162 méter magasságban fekszik a tenger színe felett, míg a Tiszának null pontja Naménynál 113, Tokajnál 97, Tisza-Polgárnál pedig 93.
A vármegyét határoló, némely helyen átszelő Tisza medrének 223 km. útjában tehát 20 méter esése van.
A Bodrog és a Takta, a mely utóbbi csak a közeli Tarczal tájékán szedi össze magát mocsarakból folyóvá és csak is csapadékos időben folyik, máskor pedig álló víznek tekinthető, csak torkolatuk közelében néhány kilométer hosszuságban érintik Szabolcs vármegye határát.
A Nyír, bár agyagban, televényben, tehát termőképességben is jóval 3magasabban áll, mint például a pestmegyei homokterület, mégis alá van vetve a szél hatalmának.
Miután pedig nálunk az északi szél uralkodó és valószinüleg az ősidőkben is az volt, a völgyületeknek főiránya is ezen tényező befolyása alatt csak is északról délnek felfelé lejtőleg irányulhatott. A vízválasztó vonalon túl pedig – szélenyhében – a homok rövid távolságban meredeken rakodott le völgyképződés nélkül, hasonlóan, mint azt telenkint hófuvások alkalmával észleljük.
Az északi szél után, gyakoriságban és erőben, a nyugoti következvén, a homokdomboknak többnyire a keleti része meredekebb, mint a nyugoti.
A domboknak és völgyeknek említett elhelyezkedése azonban csakis a fővonásokban áll, mert a számba veendő különböző szeleknek behatása következtében, az említett irányoktól eltéréseket is tapasztalunk.
Az egyes domboknak a környező részből való kiemelkedése ritkán haladja meg a tíz métert. Legtöbbször azonban ezen magasság alatt áll.
Vízrajzi tekintetből a mai Nyírnek északi szomszédja – a Rétköz – alig hasonlít a Tisza- és Nyírvízszabályozás előttihez.
