Norton-kutak fúrása.
Norton-kutak fúrása.
A Nyír felületének képződéséről tehát félig-meddig tisztában volnánk, és ha geologusaink a Nyírrel eddig tüzetesebben nem foglalkoztak,* annak tulajdonítható, hogy a mélységbe pillantani csak néhány év óta vált lehetővé, akkor, midőn a vármegye a közegészség javítása czéljából mély fúratu Norton-féle kútak létesítését rendelte el, Nyíregyháza város pedig egyízben 460, más ízben 500, Debreczen város pedig 900 méter mélységre hatolt le, siker nélkül, artézi kút fúrásának megkísérlésénél.
Ide vonatkozó munkák: H. Wolf: Jahrbuch der. k. k. geol. Reichsanstalt Bd. 17, pag. 533; Umgebungen von Tokaj. Aufgenommen 1867; Umgebungen von Hajdu-Nánás Aufgenommen 1867. Inkey Béla: A debreczeni m. kir. gazdasági tanintézet földje. Bpest. 1894. A m. kir. földtani intézet évkönyve. XI. kötet, 2. füzet.
A kútfúrókat és a községek előljáróit csak a jó ivóvíz érdekelte, tehát nem számlálták meg a különböző rétegeket és nem jegyezték fel a váltakozó rétegeknek vastagságát és egymástól való különbözőségeit. Csupán a nyíregyházi 460 méter mélységü artézi-kútból került, mintegy száz darab kiszárított fúrópróba a helybeli gimnáziumba megőrzés végett, melynek mindegyikére be van karczolva a mélység, melyből napfényre jutott. A rétegek vastagsága azonban feljegyezve nincs.
A vármegye területén létesített mintegy 200 Norton-kút, melyeknek mélysége 17–100 méter között ingadozik, – legtöbbje mintegy 50 méter mély, – a fúrásnál csupán szürkés-sárgás vagy kékes színü agyag és homok-rétegek váltakoznak egymással, még pedig minden megállapítható rend nélkül, úgy hogy vannak olyan kútjaink, melyeknél 10–20 agyagréteget kellett átfúrni, másutt pedig alig egyet-kettőt, míg kifogástalan ivóvízre akadtak.
A Nyírben a községek belterületén kívül mindenütt jó ivóvizet szolgáltató közönséges kútak vannak, a belterületeken azonban a századok során felhalmazott szerves anyagoknak bomlási termékei, a laza homoktalajon át a csapadék-vizek által már abba a mélységbe hatoltak le, a hol kútjaink talajvize fakad.
E nézet igazolásául felemlítjük, hogy öreg nyíregyházi emberek állítása szerint a mult század végén települt városnak minden kútja századunk elején még kitűnő ivóvizet szolgáltatott, most pedig iható vizet csakis a város által nagy költséggel létesített mintegy 15 mélyfúratu kútból nyerünk.
Nyíregyházán gyakran igen sok különböző vastagságu agyagréteget kellett átfúrni, míg kifogástalan vízre akadtak.
9A Nyír alatt eddig ilyen váltakozó, különböző számú és vastagságú homok- és agyagrétegeken kívül egyebekre nem találunk.
E rétegeket megtaláljuk a vízválasztó vonalon 80 méterrel magasabb helyeken, mint a Tiszának null pontja Tokajnál és Tisza-Löknél és közvetetlen a Tisza mellett 100 méter mélységben. Meddig kellene lehatolni, míg eltérő rétegre akadnánk, nem tudjuk.
A vármegyét 223 kilométer hosszúságban övező Tiszának medrében Naménytól Tisza-Polgárig egy kékes agyagréteg vonul végig, melynek vastagsága több méter között ingadozik. Néhol alacsony vízálláskor a víz színe fölött észleljük, Tokajnál a vasúti híd oszlopának alapozása alkalmával 28, Tisza-Fürednél hasonló alkalommal 11 méter mélységben is találták.
