Kállay Benjámin.
Kállay Benjámin.
Kállay Benjámin közös pénzügyminiszter, szül. 1839. decz. 22. Tanulmányait magánúton elvégezvén, különösen a keleti ügyekre fordította érdeklődését, és hogy ezeket alaposabban tanulmányozhassa, elsajátította a török, szerb, újgörög és bosnyák nyelveket. 1869-ben belgrádi főkonzul lett, majd 1875-ben visszatérvén Budapestre, itt a Sennyey-féle mérsékelt konzervativ programmal a Kelet népe czímű politikai hírlapot alapította. Ez idő alatt írta a Szerbek története czímű nagy munkáját, mely a külföldön is méltó elismerésben részesült. (1887.) Majd lapja vezetésében magát és politikai nézeteit befolyásoltatni nem akarván, különösen Bosznia elfoglalásának kérdésében, a közte és pártja között lévő nézeteltérés következtében, lemondott szerkesztői állásáról és hosszabb tanulmányi útat tett Törökországban és Kis-Ázsiában. Innen visszatérve, a közös külügyminisztérium osztályfőnökévé nevezték ki. 1882-ben közös pénzügyminiszter és Bosznia-Herczegovina kormányzója lett. Mint ilyen bámulatos eredményt ért el a tartományoknak modern szellemben való szervezése és a nyugat-európai czivilizácziónak e területeken való meghonositása körül. Bosznia-Herczegovina az ő vezetése alatt a Balkán-félszigetnek egyik legjobban kormányzott, és kereskedelem-, ipar-, közigazgatás-, közoktatás- és egészségügy tekintetében leghaladottabb, legfejlődöttebb tartománya lett. A keleti politikára vonatkozó kérdésekben való nagy tekintélyének bizonysága, hogy mint meghatalmazott miniszter, tagja volt a Bulgária részére statutumokat kidolgozó nemzetközi bizottságnak. Politikai érdemeinek elismeréséül rendkívül sok kitüntetésben részesült. Valóságos belső titkos tanácsos s aranykulcsos, a Szent-István-rend és a Takova szerb királyi rend nagykeresztese, stb. – Irodalmi működését az Irodalom és Tudomány czímű fejezetben méltattuk.
Gencsy Ferencz.
Gencsy Albert orsz. képv. tulajdonában levő egykoru eredeti után.
