Geszteréd, kisközség, 185 házzal és 1259, túlnyomóan róm. kath. vallásu lakossal. Postája Bököny, távírója Hajdu-Hadház és vasúti állomása Téglás. E falu az 1332-iki pápai tizedlajstromokban „Kestred” néven van említve. Mint történelmi jelentőségü esemény felemlítendő, hogy I. László király 1092-ben e község határában verte szét a bessenyőket. 1388-ban az ólnodi Czudar család volt a földesura, később pedig a Palágyi. A XIX. század első felében a következő birtokosai voltak: gróf Vay, Lónyay, Tisza, Cseresznyey, Osváth, Vad, Pap, Pálffy, Somosy, Szikszay, Apagyi, Finta, Olchváry, Reviczky, Uray, Zsebey és Básthy, most pedig gróf Degenfeld József, gróf Dessewffy testvérek, Horváth Mihályné, Kövér Gábor, Mandel Józsefné és Goldstein Mózes. Az itteni róm. kath. templom 1811-ben, a református pedig 1805-ben épült. Az evangelikusoknak imaházuk van. A faluban levő két régi kúria közül az egyiket Finta Gábor, a másikat Finta Márton építtette. A község hajdan sokat szenvedett a portyázó törököktől.