Gyulaj.
Gyulaj.
Gyulaj, nagyközség, 241 házzal és 1841, nagyrészt gör. kath. lakossal. Postája, távírója és vasúti állomása Nyír-Bátor. 1332-ben, a pápai tizedlajstromban már a mai nevén szerepel. 1417-ben az Agárdy, 1421-ben a Földesy, 1436-ban a jánosi Kántor, 1462-ben a Báthory és 1478-ban az alatyáni Nagy, a Szerecsen és a Laky család birta. A XVIII. század második és a XIX. század első felében a Barta, Soldos, Vida, Elek, Petneházy, gróf Majláth, gróf Károlyi és Gulácsy családok birták, jelenleg pedig gr. Károlyi Tibor, Szegedy György és Béla. Hajdan a község a híres ecsedi uradalomhoz tartozott és ezen a réven jutott a Károlyiak birtokába. II. Rákóczy Ferencz is megfordult Gyulajon, sőt egy levele is innen van keltezve. A községben levő görög katholikus templom a XVIII. század végén, a református a XVIII. század elején épült. Az izraelitáknak is van imaházuk. A községi határ „Kis-Ábrány”-nak nevezett részén, az Ujlaki-tanya helyén és közelében, egy templom alapzata látható, mely a hagyomány szerint egy elpusztult községnek a maradványa. A község határában levő, „Barátrét”-dülőben, a Nyírvíz-csatorna ásatása alkalmával, különféle régiségeket találtak. 1863-ban a községnek nagy része leégett. Dülői közül a Barátrét, Kis Ábrány, Hatvanos, Vincze erdő és Demjenkút lapos régi elnevezésüek.
Antik szekrény és láda Erőss György gyüjteményében.
Saját felvételünk.
