Kemecse.
Kemecse.
Kemecse, nagyközség, a bogdányi járás székhelye, 420 házzal és 2601 lakossal, kik közt a református vallásúak vannak túlnyomó számban. Van postája, távírója és vasúti állomása. E község már a pápai tizedlajstromokban, 1332–37 közt mai nevén szerepel. 1411-ben az eszenyi Csapy család kapta kir. adománykép, 1435-ben az Upory család volt a földesura, 1445-ben a Kemecsey és 1465-ben a Miglészy család. A XVIII. sz. második és a XIX. sz. első felében a következő birtokosai voltak: Bagosy, Zoltán, Korda, Borbély, Mikecz, Garay, Hagymásy, Hegedűs, Zsiday, Elek, Laskay, Pethő, Irínyi, Kelemen, Kriston, Osváth, Ormos, Kőrössy, Nagy, Nánássy, Bodó, Krasznay stb. A községben két templom van és pedig a róm. katholikus és a református. A katholikus már 1332-ben fennállott, azonban a XVI. században a reformátusoké lett. Az új kath. templom 1811-ben épült, a református pedig, mely egyike a vármegye legcsinosabb vidéki templomainak, 1809-ben. Az izraelitáknak imaházuk van. A ref. templom szomszédságában egy nagyobb szabású, emeletes épület tünik fel, mely kastélyszerűen van építve. Építtette Niczky István a XIX. század elején. Jelenleg idegen kézen van. Mint történelmi esemény felemlítendő, hogy e község alatt folyt le a Salamon király és Géza herczeg közötti csata. A református egyház birtokában egy érdekes, 1685-ből származó ötvösmű van: egy vert ezüst tányér, melyet Lévay János és neje Debreczeni Judith ajándékoztak az egyháznak, továbbá egy gazdagon diszített és aranyhímzéssel bőven kidolgozott terítő, mely Mikecz Juliánna adománya. A község – nagyságához képest – jelentékeny ipar központja, amennyiben egy szeszgyára, egy olajgyára, egy keményítő gyára és egy gőzmalma van. A lakosok olvasó-egyletet tartanak fenn. Dülőelnevezései közül a legérdekesebbek a következők: Ördögárka, Kukuló rét, Köpér, Balázs-sziget, Lukácshegy, Kincses, Kósa domb, Görbe szék, Basakutya, Akasztóhegy, Pápaháza rét, Karabó árka, Móga rét, Gondovár domb, Becz rétje, Ijesztőhegy, Lantorszállás, Kollátorhegy.
