Mártonfalva.
Mártonfalva.
Mártonfalva, nagyközség, 185 házzal és 1685 lakossal. Postája, távirója és vasúti állomása Vámos-Pércs. E község a XV. század közepe felé már a Kállay család egyik levelében szerepel. 1461-ben a Parlaghy család volt a földesura, a XVIII. század második és a XIX. század első felében pedig a báró Vécsey, Kálmánczhelyi, Morvay, Nagy, Pozsgay, Jánky, Krucsay, Ujfalussy, stb. családok voltak a birtokosai, most pedig br. Vécsey József, Ujfalussy Endre, Reviczky József, Darvas Béla, Madarász Sándor, Debreczen városa és Szabó János örökösei. Ujfalussy Endrének csinos, jól rendezett pusztája és mintaszerüen kezelt nagykiterjedésü szőlőtelepe van. A lakóházat a jelenlegi tulajdonos építtette 1873-ban. Bagos pusztán van Madarász Sándor csinos urilaka, melyet a XIX. század első felében gr. Vay Dániel építtetett, a jelenlegi tulajdonos pedig 1893-ban átalakíttatott. A községben az ev. ref. és a gör. kath. vallásúak vannak a legtöbben, azonban csak a reformátusoknak van templomuk, 43mely 1867-ben épült. A lakosok egészségügyi egyesületet tartanak fenn. A községhez tartozik Gúth, Bagos és Mártonfalva puszta. Bagos és Gúth puszta hajdan község volt és a török világban pusztultak el. A hajdani templomok rommaradványai még most is láthatók mindkét helyen. Az 1332-iki pápai tizedlajstromokban Gúth már a mai nevén szerepel, később, mint két község, Kis- és Nagy-Gúth név alatt volt ismeretes, 1482-ben pedig egy Alsó-Gúth-ról is találunk említést. 1430-ban a Kállayak voltak a földesurai, az olnodi Czudar családdal együtt, 10 évvel később a Rozgonyiak veszik zálogba a Czudarok birtokát. 1447-ben a gúthi Országh, 1482-ben már az Atyay és két évvel később az eszlári és pinczi Jonhos család a birtokosa. Jelenleg az egész Gúth puszta Debreczen sz. kir. városé.
