Nyír-Mada.
Nyír-Mada.
Nyír-Mada, kisközség, körjegyzőségi székhely, 298 házzal és 1914, nagyrészt ev. ref. és gör. kath. lakossal. Postája van, távirója Vásáros-Namény és vasúti állomása Pátroha vagy Kis-Várda. E község 1332-ben már a pápai tizedlajstromban előfordul, 1454-ben pedig a leleszi országos levéltárnak egyik oklevele szerint „Kis”- és „Nagy-Mada” néven. 1382-ben Szatmár vármegyéhez tartozott. 1407-ben a Maday, 1454-ben a Naményi család volt a földesura. A XV. század végén a Lugosi családot uralta; e családtól azután cserébe Hód-Mező-Vásárhelyért a bedegi Nyáry Pál özvegye szerezte meg. A XVIII. század második és a XIX. sz. első felében a Bay, 52Uray, Somossy, Bernáth, Berzsenyi, Szemere, Szabó, Hunyady, Jármy, Kenessey, Pogány, Patay és Péchy család a birtokosai, most pedig Bay Ferencz, Patay Andrásné, Szegedy Antal, Péchy Béla, Hunyady István és Kálmán és Fried Aurél. A község református temploma 1826-ban, a gör. katholikus pedig 1888-ban épült. Az ev. ref. templom tulajdonában számos érdekes régi templomi edény van. Ezek közül különös figyelmet érdemel egy úrasztali aranyozott ezüst kehely 1600-ból, mely gazdag domborművű díszítéssel van ellátva. Ezen kívül több értékes és műbecscsel bíró úrasztali kendő és terítő van az egyház birtokában. Az egyik Bay Istvánné szül. Kölcsey Klára adománya 1706-ból, egy másik Szuhay Erzsébet adománya 1743-ból. Ezenkívül van még több hasonló régi és ujabb terítője, melyek közül különösen kitünik az Ilosvay Polixéna, báji Patay Istvánné által e század elején készített remek szép úrasztali terítő, gazdag arany himzéssel, közepén a Patay család czímere drágakövekkel kirakva. Az izraelitáknak szintén van imaházuk. A lakosok olvasókört tartanak fenn.
