Ujfehértó.
Ujfehértó.
Ujfehértó, nagyközség, 1104 házzal és 7898 lakossal, kik közt a legtöbben ev. ref. vallásúak. Van postája, távirója és vasúti állomása. E helység 1326-ban már Fehértó néven szerepel. Ugyanígy találjuk megnevezve a leleszi orsz. levéltárnak egy 1464-ből származó oklevelében, míg e század elején Rácz-Fehértó elnevezés alatt is ismeretes volt. A község a tatárjárás alatt teljesen elpusztult, de azután újra felépült. A Báthoryak, mint földesurai, már 1349-ben Nagy Lajos királytól hetivásárjogot nyertek a község számára. Már a XIX. sz. elején 7226 lakosa volt és pedig 1013 róm. kath., 1324 gör. katholikus, 54 ág. evangelikus, 4005 ev. református és 830 izraelita. Ez utóbbiaknak már akkor imaházuk is volt itt. A XVIII. sz. második és a XIX. század első felében a következő birtokosai voltak: Dobrossy, Kálmánczhelyi, Mohácsy, Szathmáry, Tárkányi, Magyar, Csikós, Kállay, László, Majthényi, Pozsgay, Szúnyogh, Vedres, Cseke, Fráter, Kubinyi, Margitay, Pap, Siposs, Uray, Szegedy, Németh, Lipcsey, Komjáthy, Erdődy, Nánássy, Szakolyi, Beck, Leszkay stb.; most pedig a Szúnyogh család László Imre, Gencsy Samu, Csanak József, gr. Degenfeld örökösei, Jasztrabszky Kálmán, Liptay Béla és Szepessy Gyuláné. A községben több csinos urilak van; ezek közt egy régi kúria, melyet Jánossy Károly építtetett; ez jelenleg a László családé, a többieket Gencsy Samu, Nozdroviczky Jenő, Mezőssy Béla, Szúnyogh Bertalan és Szúnyogh István építtették. Ujfehértón három templom van: a református 1765-ben, a róm. katholikus 1804-ben és a gör. katholikus 1831-ben épült. Az ev. ref. egyház számos darabból álló úrasztali készletéből felemlítjük a következőket: egy tojásdad alakú ezüst tányér, melyet Szunyoghy Ábrahám és neje Uray Mária 1791-ben ajándékozott. Egy aranyozott, sugár alakú, díszes pohár a XVIII. század közepéről. Egy másik, szintén aranyozott pohár, melyet Doktor Jánosy György özvegye: Konkoly Zsófia és fia Károly ajándékoztak 1793-ban az egyháznak. Van itt három gőzmalom, takarékpénztár, temetkezési-egylet és kaszinó. E helységhez tartozik: Micske, Bogárhát, Nagy- és Kis-Szegegyház puszta, továbbá Pukkantó telep, Vadas, Kapitánytanya, Ótelek, Boót és 74Szárhegy. Boót pusztáról már egy XIV. századbeli oklevélben találunk említést; Micske puszta is régi telep és hajdan Ujfehértóval együtt az ecsedi uradalomhoz tartozott. Most Morvay Ignácznak van itt nagyobb birtoka.
