A Tisza és a csatornák hatása.
A Tisza és a csatornák hatása.
Hátha még most a Tisza és a vízlevezető csatornák hatását tekintetbe vesszük. A földárja ugyanis egy bizonyos távolságig a Tisza vízmagassága szerint szabályozódik, s ha a Tiszában a víz túlmagas, a laposok itt-ott felfakadnak, a homok-dombok tele szívják magukat vízzel és így a hőváltozások sem árthatnak sokat, mert ha nagy hidegek uralkodnak, különösen fagyos szentekkor vagy még Orbánkor is (május 11–24-ig), segítenek rajtunk a déli lejtők és a fensíkok, ha meg nagy melegek járnak, az északi lejtők, a homag-földek és az üde laposok. Példa erre az 1863-iki aszály és az 1876-iki nagy fagyás, amelyek tettek ugyan Szabolcsban is kárt, de nem oly mérvben, mint másutt.
A természeti erők közül a legnagyobb ellenségünk a szél, amely ellen nem védekezhetünk. Alig van nap az esztendőben, amikor szél ne volna, mely a leggyakrabban észak-kelet felől jön. Megesik aztán néha, hogy a tavaszi vetéseket, úgy el- vagy letünteti, hogy nomuk is alig marad.
Mindezen különösségek daczára azonban Szabolcsmegye az ország egyik legáldottabb vármegyéje, mert évi termése mindig biztos és az átlagtól, mely rozs és buzában, mint főterményekben nem kevesebb 6 métermázsánál magyar holdanként, sem felfelé, sem lefelé, messze el nem távozik.
„Bátor” 3 éves bika (Királytelek).
Saját felvételünk.
