Vécsey.
Vécsey.
Vécsey (Hajnácskői és hernádvécsei báró). Ugocsa vármeyéből származik. Első ismert őse Szőllősi Balázs 1517-ben nyert adományt az abaujvármegyei Hernád-Vécse helységre. A család fényének megalapítója V. Sándor,, Hajnácskő várának kapitánya, 1692-ben bárói rangra emeltetett. V. Ágost báró vezérőrnagy 1813-ban grófi rangra emeltetett. Ez ág kihalt. A vármegyében a szatmári ág birtokos. V. József báró (sz. 1829) a vármegye volt főispánja, Acsádon birtokos. Czímer: négyelt pajzs, gyűrűalakban hajtott, farkába harapó, koronás, aranyzöld sárkány által környezett kerek szívpajzszsal. Ebben ezüstben, zöld téren, fejükön és ágyékukon zöld lombokkal övezett két vad ember között, akik befelé eső kezüket csipőjükön tartják, a külsőkkel pedig fabunkókra 537támaszkodnak, faragott szürkés kövekből rakott vártorony, melynek ormán, aranyfoglalatú kivont kardot tartó pánczélos kar könyököl. A nagy pajzs: 1. kékben, befelé fordult koronás, ágaskodó arany oroszlán, jobb előlábában arany-markolatu, kivont kardot tart. 2. veresben hatágu arany-csillag és befelé fordult arany félhold. 3. veresben sarany ágyu, fatalpazaton. 4. befelé fordult, ágaskodó arany-griff, felemelt baljában vaslakatot tart. Sisakdísz: két fekete sasszárny között, kinövő pánczélos vitéz, nyitott sisakkal, jobbjában kivont kardot tart, balját csipőre teszi. Takarók: kék-arany – veresarany.
