Az 1867-iki első közgyűlés. Vécsey József főispán.
Az 1867-iki első közgyűlés. Vécsey József főispán.
1867. április 16-án tartotta meg a vármegyei bizottmány első közgyűlését s nagy lelkesedéssel üdvözölte báró Vécsey Józsefet, mint Ő felsége által kinevezett alkotmányos főispánt. Ugyan e gyűlésben a szervezkedéshez is megtette az intézkedéseket a bizottmány, még pedig az 1861-diki alapon. Megállapíttatott a tisztikar létszáma s a legközelebbi gyűlésen megválasztatott a tisztikar. Első alispán lett Bónis Barnabás, másod-alispán Kállay Adolf, főjegyző Gergelyffy János, aljegyzők Korányi Miklós, Ónody Bertalan, Kauzsay Ödön, főügyész Komjáthy Pál, alügyészek Jármy Dániel, Zoltán Gusztáv, Ferenczy Emil, főorvosok Szabó Dávid és Farkas Balázs, főszolgabírák Liptay Károly, Mikecz Tamás, Szegedy István, Nagy István, törvényszéki ülnökök Uray Tamás, Dézsy István, Vay Géza, Lauka József, Fintor József, Székely Benedek, Szoboszlai Papp Károly, Janthó Lajos, Czikó János, Fazekas László, Eszéky Antal. Az új tisztikar csak május 15-én kezdette meg működését; addig az ideiglenes kormány hivatalnokai fungáltak.
Az így szervezett vármegye története a havonként tartott bizottmányi közgyűlésekben csúcsosodik ki. Szinte lázas tevékenységet fejt ki a vármegye az alkotmányos rend szervezésében, miközben megtörtént a koronázás, melyen Bay Bertalan, Jármy Márton és Gencsy Albert tagokból álló küldöttséggel s bandériummal vett részt.
