Agarászat.
Agarászat.
Szabolcs vármegyének társadalmi életében mindenkor nagy szerepe volt a sportéletnek. Különleges, régi híres sportja az agarászat. Ennek, a többek közt, az a magyarázata, hogy Szabolcs vármegye homokföldje neveli azt a nyulat, amely olyan a nyulak közt, mint a lovak közt az arabs telivér, azután meg az, hogy ez a homok, kivált, ha buczkás, mint ahogy legtöbbnyire az, leginkább megpróbálja az agarat is, a lovat is, meg a lovast is. Az országban széltiben űzött agarász-sport championjainak tehát a legrégibb idők óta a megpróbáltatás és az igéretföldje képében tűnt fel Szabolcs vármegye, a hol, különösen még akkor, mikor vasútak hiányában a közlekedés nehezebb és lassúbb, de az atyafiszeretet annál melegebb és erősebb volt – Szlavónia szélének, a Hargita aljának, a Fehér hegyek tövének, meg a Beszkidek lejtőinek földesurai gyakran jöttek össze a beregi, ungi, a rézaljai, meg a szilágysági vendégurakkal: a Vayak, Ibrányiak, Kállayak, Elekek vendégszerető nagyúri portáin s vígan agarászgattak heteken át együtt a halhatatlan emlékü híres agarász: Recsky Bandi, Gazsy Imre, Elek Mihály, Gencsy Ferenczczel, meg a többi, szemét rég behúnyt szabolcsi öreg magyarral, a kiknek reggeli hét órától délesti négyig, vagyis kilencz órát egyvégtében, nyeregben ülni, nyulat kergetni 70, meg több esztendős létükre is – csak sillom volt.
De hát … ma már hanyatlott ez is; itt is, ebben is pusztulunk, veszünk. 186A földelkülönítések, a tagosítások nyomán, felhasogatva, mérve lett a dús rónaság tere, árkolások, ákáczolások zavarják a nemes sport szabad kifejlését, oda van a fátlan nyíri buczka, nyíri homok. Ez megrontá az igazi szabad agarászat magas élvezetét, letörlé költészetét és disqualifikálja mind jobban, napról-napra jobban ezt az Istentől jókedvében agarászatra teremtett földet.
