Szászdi apátság.
Szászdi apátság.
Első királyaink egyházalapító bőkezüsége csakhamar követőkre talált főuraink körében. Ez alapítványok közül kiváló fontossággal bír a szászdi apátság alapítása. A szászdi apátság helyét ugyan Borsod vármegye területén kell keresnünk, de tekintve, hogy az alapító-levél a vármegye történetére vonatkozólag legrégibb emlék, másrészt az adományozott birtokok legnagyobb része Szabolcs területén fekszik, szükséges, hogy vele közelebbről foglalkozzunk. Ez apátságot a Guth-Keled nemzetségből származott Péter comes 1067. körül alapította. Birtokait Szt.-László ujabb adományokkal gyarapította, mely adományokat IV. Béla király 1267-ben kiadott oklevelével megerősítette. *
Szászd-Monostora, mint azt Csánki Dezső „Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában” czímű munkája I. kötetének 179. lapján megállapította, Borsod vármegyében feküdt s megfelel a Csát mellett lévő Szászd pusztának. Neve 1368- és 1400-ban Zazdmonostora, 1404-ben Zaz-Monostora alakban szerepel. Itt volt a Péter ispán által 1067 körül a Boldogságos Szűz tiszteletére alapított apátság. „Tévesen zásztyi apátságnak szokták nevezni, – úgymond Csánki id. helyen – s Foltin János szintén tévesen a szabolcsmegyei Nagy-Halászra helyezi”. Csánki Dezső e megállapítását elfogadja Pauler Gyula is, „A magyar nemzet története az Árpádházi királyok alatt” cz. munkája I. köt. 177. lapján.
Az apátság Benedek-rendű volt, s nagyszámú birtokai Szabolcs vármegyén kívül kiterjedtek Borsod, Békés és Pest vármegyékre is, melyekhez a monostort Péter juttatta.
IV. Béla
A szászdi apátságnak 1067 körül kiadott eredeti alapítólevele tudvalevőleg ismeretlen. Azonban IV. Béla királynak a szászdi apátság jogait és kiváltságait megerősítő, 1267-ben kelt oklevele az orsz. levéltár dipl. osztályában 7. sz. a. őriztetik. Ennek eredeti latin szövege a következő:
„In nomine Sancte et Individue Trinitatis Petrus Dei Gracia Comes. Producencia antiquorum sapientum et consuetudo obtinuit, utsi quispiam cuilibet persone in Regno Pannonico quid stabilire decreverit, et quid stabile fore velit, id prelibati Regis licencia et omnium tam Principum, quam Episcoporum testimonio, et sub huiusmodi cirografo debeat memorie commendare temporibus futuris. Quam consuetudinem racionabilem considerans, Ego Petrus hoc scriptum fleri postulavi ad recordacionem et comfirmacionem temporibus presentibus et futuris Omnibus ergo Christianis notum esse desidero, quod Ego Petrus eterne retribucionis munere monasterium Sancte Marie Jesu Christo chooperante construxi, quod dicitur Zasty, idque iuxta posse dotavi agris, pascuis, pratis, aratoribus, vinitoribus, bobus, ovibus iumentis, porcis, apibus, et ceteris necessariis ad supradictum Zasty. Nos tres germani predia possidebamus, quorum terciam partem que me contingebat monasterio in omnibus dedi eidem. Possesionem in Scenholm, quam Dux michi, ego monasterio subdidi Cuius marchia incipit ab area equorum Regis, ad 406Nadestyguy, deinde recto itinere per litus Scekzow usque ad longam vallem, per id ad Sartue, inde per ipsius litus ad eiusdem Saar caput, unde recto tramite per viam Soba, versus curtem Scenholm, usque locum qui flectitur in dextram, scilicet ad rivulum nomine Egur; inde ad molendinum Geru, a quo ad eiusdem Geru agrum, et pervenitur ad locum inundantis aque. Inde ad puteum Bissenorum, et tendit ad viam positam in transversum, per quam venitur ad sepulturas Bissenorum; inde ad magnam foveam, que protensa usque ad Aruksceguj tendit ad angulum parue Egur, et ad angulum Aruk; inde antem ad predictam aream equorum.
Ipsi autem predio dedi mansus (így) numero X., sed plus invenitur; de ipsis vero inter me et Dersynum fuit contencio, sed Ducis gracia eos mee parti attribuit; ibidem molendinum cum molendinario, ad Fonsolfenerie predium, quod vocatur Bubach, Dux Michi et ego monasterio; et silvam nomine Nogkereku; cetera vero pratis et in pascuis, in feno secando et in cumulo colligendo, unde Dux habuit, inde monasterio permisi habere. Scyrnik marchia incipit ab oriente de tumulo Branka ad pirum circumdatam humo, et tendit ad acervum in monte positum, et pervenit ad tumulum Boytyn; inde vero ad acervum vie vicinum; deinde recta via dirigitur usque semitam, que flectitur in dextram, a villa Petri ad agrum Petri, inde per vallem ad venam Cheyey ad marchiam cum Bechydy ad vallem, que ducit ad marchiam, conbibansque supradictam marchiam, et ad illud predium XX. mansus aratorum.
Marchia Chartybak ab occidente ex parte Chartybak; in capite acervus Basy, inde ad viam que venit de Zondonek et ducit ad Chegen, usque ad angulum valli; inde flectitur per ryppam vene deorsum, bui versus monticulum ultra itur; inde ad alium monticulum, qui est cum villa Solu; inde tendit ad acervum Fygudy usque ad acervum Marci; inde dirigitur ad terminum cum Chordy usque monticulos; unde tendens ad pirum stantem in agro perducit ad predictum Basi acervum. Sumpma tocius numeri concluditur calculo videlicet CIIII. mansus servorum, XXX. equites, XX. Ungari et X. Bisseni; sex lanifice et linifice; X. vinee et ortus Apium, X. copule equorum, C. boves, D. oves, CC. porci. Preterea do territorium, quod postea concessit michi Salamon Rex cum Magno Duce in villa que dicitur Ceda. Unde ex hac die recedant, preter ecclesiasticam familiam, quicunque libertatis nomen affectant. Et in ipsa predicta villa concedo filie mee Magne dimidiam pactem terre. In sumpmitate illius ville habentur fructus, quorum dimidia pars Abbati et dimidia filia e mee. Concedo filio filie mee Magne scilicet Heche dimidiam partem terre Fonsol, que me contigit, cum duodecim mansionibus libertinorum, dimidia pars. Cognatis meis do terram Wensellev ad septem aratra cum quinque pisscinis et VI. mansionibus libertinorum; quarum piscinarum nomina hec sunt: Wensellev towa, Proluca, Homuser, Tehna, Ebes. Et in eadem terra remansit terra ad tria aratra ciubius castri de Zobolchy. Do et terram Wense sitam iuxta terram Tymar, que remanet castro de Zobolchy, cum tribus aratris, duobus piscatoribus et cum piscina Tyccha. Que pro marchia, iuxta Ticiam vadit superius, et in loco Nogewrem vocato transit Ticiam ad partem meridionalem, et venit ad quoddam nemus, quod per omnia meum est; abhinc vadit ad Rakamoz, ubi facit tres metas terreas, et inde cadit ad magnam viam Zoloch, per quam proceditur versus Kuurew, usque dum Tyza et Budrug in unum coniunguntur; et ibi Tyza cedit michi per omnia a Nogewrem incipiente ab utraque parte, usque dum cadit ad Budrug. Do et terram in Bekech, cum duodecim mansionibus libertinorum, et cum duobus aratris et mansibus servorum. Marchia marca incipit ab oriente cum Zakaria usque ad aceruum Sumug, tendens ad tres valles; inde ad villam Cosme usque ad salsatas aquas; inde vero ad magnum montem, iuxta quem a dextra parte est aceruus, et dirigitur ad magnam viam, usque ad supradictam marchiam cum Zakaria. Hanc terram Dux Magnus dedit, et ego monasterio; pristaldus Apa filius Chycha, pristaldus vero Stephani Byhoriensis Comitis Wde, pristaldus meus Fygudy. Do predium Damarad, et in eo quatuordecim familias Monasterio, ut portent asseres ad choperiendum monasterium. Do predium Prouod cum omnibus necessariis; do et predium Suruk cum capella Sancti Martini. Sunt autem ibi Hungarii, 407quorum major nomine Michael; disposui eos, ut det unusquisque de domo sua unam idriam mellis; quo autem anno necesse erit, monasterio dent asseres vice mellis cum curru. Do et predium Zekeres in eo populum michi pertinentem, qui bini serviant, quolibet mense et quocunque vadit Abbas, secum pergant in equis. – Do et predium Leveluky, cum omnibus que michi pertinent ibi. Do predium Chabarakusa cum sex vinitoribus, et XII. mansionibus aratrorum, predium Gubach cum septem piscatoribus, et cum insula in Danobio existenti, cum tibus aratris et tribus servis. Do predium Nywyg ad quinque aratra cum aratoribus Do predium Zalda, cuius marchia incipit a Ticia usque ad quatuor monticulos. Do predium Lodan, ad septem aratra cum quinque piscinis; do predium Scegholm cum omnibus rebus Monasterio. Disposui obsequiatores, quorum hoc erit servicium: Quolibet anno dent duos boves; quatuor cubulos de vino, quam dedi vineam cum vinitore; unusquisque quatuor cubulos cerevisie, X. panes, I. gallinam, sed duo mansus simul unam anserem. Disposuit et mea filia Magna in eadem villa, que dicitur Dusnuky, sex mansus cum sua pecunia, quorum nomina sunt hec: Iwan, Ichy, Wachy, Zemy, Kokoch, Ombroch. Sed per annum isti simul cerevisie, unam gallinam, duo mansus simul unam anserem.
Sed hii duo populi simul X. pensas denariorum, ecclesie emere ceram. Tandem ego Petrus rogavi Regem cum Duce Magno et cum Duce Ladizlao, út hii populi decimas non darent, preter duas sapecias et unam gallinam, sed hoc sacerdoti parochyano pro sepultura et baptismo; quam peticionem Rex cum Archiepiscopo fieri concesserunt. Ut autem hoc mee concessionis donum sequenti euo inconvulsum permaneat, testimonio aliquorum nominibus attestari feci. – Rex Salamon; Dux Magnus, Dux Ladislaus, Archipiscopus Dersy, Episcopus Jeronimus, Episcopus Alexius, Palatinus comes Rodowan, Comes Erney, Comes Wydus, Comes Markuch, Comes Ilya, Domes Pethe, Comes Hetey, Comes Martinus, Comes Wefa. – Ipsis autem testibus de predicta facultate mea testimonium perhibentibus, si quispiam fatue aliquid subtrahere vel mutilare presumpserit, sit anathema sub excommunicacione omnipotentis Dei et Regie Maiestatis auctoritate, tociusque Christianitatis consorcio privetur.”
V. István.
(Az 1664-iki Mausoleum regni Hung. regum-ból.)
Az orsz. képtárból.
Ez az oklevél dr. Kárffy Ödön országos levéltári igazgató fordításában a következőleg hangzik:
„Az osztatlan szent háromság nevében Péter Isten kegyelméből comes A régi bölcsek szorgalma és a szokás azt határozták, hogy bárki akárkinek Magyarországon valamit birokáúl szánt, és valamit elhatározott, az a fenti ország királyának engedelmével, valamint úgy az összes főurak mint főpapok tanúságával e fajta kéziratban adassék a jövendő idő emlékezetére. Mely szokást helyesnek vélvén, én Péter ezt az írást kértem készíttetni, megerősítésére és emlékezetére a jelen és jövendő időnek. Tehát Krisztus minden hívének tudtul kívánom adni, hogy én Péter (bízva) az örökkévalóság megtérítésében, Jézus Krisztus segítségével szent Máriának monostort alapítottam, 408mely Zastynak neveztetik, és azt tehetségem szerint megajándékoztam szántóföldekkel, legelőkkel, mezőkkel, föld- és szőlőművesekkel, ökrökkel, juhokkal, igavonó barmokkal, sertésekkel, méhekkel, és egyéb e Zastyhoz szükségesekkel. Nekünk három egy testvérnek birtokaink voltak, melyeknek harmadrészét, mely engem illet meg, mindenestül ugyan e monostornak adtam. Egy birtokot Scenholmon, melyet a herczeg nekem, én pedig a monostornak rendeltem. Melynek határa kezdődik a király lovainak (legelő) helyétől, Nadestyguynél, melytől egyenes irányban a Scekzow partján egy hosszú völgyig, melyen át ugyanazon parton a Saar fejéig, innen egyenes irányban a Soba úton Scenholm felé, egész addig a helyig, mely jobbra kanyarodik, vagyis az Egur nevü patakig; innen Geru malomig, melytől Geru mezejéig, a honnan a vizáradásos helyig ér. Innen a bessenyők kútjáig, és a szemben levő úton a bessenyők temetkezési helyére ér, melytől a nagy árokig, mely Arukscegujig terjed, a kis Egur szögletéig, és az Aruk szögletéig, a honnan a (fent nevezett) lovak legelőjéig. E területnek adtam 10 tanyát, de többre becsűlöm; ezekről köztem és Dersynus közt perlekedés volt, de a herczeg kegye nekem itélte; itt van egy malom, tartozékaival, mely Fonsolfenerie pusztához tartozik, melynek neve Bubach, ezt a herczeg nekem, én pedig a monostornak adtam, és Nogkereku nevü erdőt, a többit pedig úgy a mezőkben és legelőkben, réti sarjukban és boglyákban, a honnan a herczeg bírta, onnan megengedem, hogy a monostor bírja Scyrnik határa keletről kezdődik Branka dombtól, egy földdel körülhányt körtefáig és terjed egy hegyen rakott földhányásig és lejön a Boytyn dombig, innen pedig egy útmenti határdombig. Innen egyenesen húzódik egy ösvényig, a mely jobbra tér el Péter falujától Péter mezejéig, innen egy völgyön át Cheyey érig a Bechydyvel való határig vezető völgyig, összefolyván a fenti határral, és e pusztához 20 földmives tanyát (adok). Chartybak határa nyugatról, Chartybak felől: a Basy domb teteje, innen a Zondonek felőli út, mely Chegen felé visz, a völgy szögletéig, melytől az ér partján hajlik le, a honnan egy hegy felé, mely Solu faluval (határos), ettől a Fygudy földhányásig, mely a Márkus földhányásához 409(tartozik.) Ettől a Chordy határjel felé a dombokig. Innen egy mezőn álló körtefáig vonul a nevezett Basi földhányásig. Ebben összesen foglaltatik 104 jobbágytelek, 30 lovas, (20 magyar, 10 bessenyő), 6 gyapju- és vászonkészítő, 10 szőlő és méhes, 10 pár ló, 100 ökör, 500 bárány és 200 sertés. Azonkivül adom azt a területet, melyet Salamon király és Magnus (Géza) herczeg nekem adott Ceda faluban. Innen, ha kihalnak, az egyház szolgáin kivűl, az ezek után következők mind legyenek szabadok. És a fent megnevezett faluban átengedem Magna Leányomnak a földbirtok felét. E falunak összességében a jövedelmet felében az apátságra, felében lányomra hagyom. Átengedem Magna lányom fiának, tudniillik Hechének Fonsol földbirtok felét, mely engem illet, 12 szabados tanyával, ez a fele. Atyámfiainak adom Wensellev 7 ekényi földbirtokomat 5 halászattal és 6 szabados tanyával. Mely halászatoknak nevei; Wensellev towa, Proluca, Homuser, Tehna, Ebes. És e földbirtokon marad még 3 ekényi föld a Zobolchy vár polgárainak. Wense földét is adom, Tymar földe mellett, mely a Zobolchy várnak marad, 3 ekényi földdel, 1 halászszal 410és a tiszai halászattal. Ennek határai; a Tisza mentén felfelé haladva, Nogewrem nevű helynél a Tiszán átvágva, délre, elér egy berket, mely mindenestől az enyém. Innen Rakamoznak halad, a hol 3 földből való határjelet alkot és innen a zoloch-i nagy útra ér, melyen Kuurew felé halad, a Tisza és Bodrog egybefolyásáig és itt a Tisza Nogewremtől kezdve enyém, mindkét partján, míg a Bodroggal egyesül. Adom a Bekech-ben levő földet, 12 szabados tanyával és két ekényi földdel, valamint a szolgatanyákkal. A határ kelet felől Zakariás (földével) a Sumug földhányásig és 3 völgyig terjed, innen Cosma falva felé a sós vizekig. Ezektől egy nagy hegyig, melytől jobbra egy földhányás van, a honnan a nagy út felé irányul, ettől pedig mondott Zakariással való határig. Ezt a földet Magnus herczeg adta (nekem), én pedig a monostornak. Cycha fia, Apa pristaldus és István bihari ispán pristaldusa a Wde és az én pristaldusom, Fygudy jelenlétében. Adom a monostornak Damarad pusztát, és rajta 14 családot, hogy a monostor építéséhez gerendát szállítsanak. Adom Prouod pusztát, minden szükségletével és adom Suruk pusztát, Szent-Márton kápolnájával. Itt magyarok vannak, akiknek fónagya Mihály; ezeket úgy rendeltem, hogy mindegyikök adjon egy bödön mézet a házáról, és a mely évben szükség lesz, a méz helyett gerendát szekérrel Adom Zekeres pusztát, és rajta a hozzám tartozó népet, melyből minden hónapban ketten szolgáljanak és bárhová megy az apát, kövessék lóháton. És adom a Leveluky pusztát, minden azon való jószágommal. Adom Chabarakusa pusztát 6 szőlőművessel és 12 földművestanyával. Gubachy pusztát, 7 halászszal és a Dunán levő szigettel, 3 ekével, 3 szolgával. Adom Nywyg pusztát, 5 ekényi földdel, a szántóvetőkkel együtt. Adom Zalda pusztát melynek határa a Tiszától kezdődik és 4 dombig terjed. Adom Lodan pusztát, 7 ekényi földdel, 5 halászattal. Adom Scegholm pusztát, minden ingósággal, a monostornak. Rendelek szolgákat, kiknek szolgálatja ez lesz: minden évben adjanak két ökröt, 4 csöbör bort, abból a szőlőből, melyet szőlőművessel együtt adtam; mindegyikök 4 csöbör sert, 10 kenyeret, 1 tyúkot, és 2–2 tanya egy ludat. Az én Magna leányom rendelt Dusnuky faluban 6 tanyát saját pénzén, melyek nevei: Iwan, Ichy, Wachy, Zemy, Kokoch, Ombroch. Ezek is évenként együtt adnak 1 ökröt, 102 kenyeret, 3 csöbör méhsert, házanként 2 csöbör sert, 1 tyúkot, 2-2 tanya 1 ludat. És e két nép együtt 10 denárt, hogy azon viaszt vegyenek. Végül én Péter kértem a királyt, Magnus herczeggel és László herczeggel, hogy e népek tizedet ne adjanak, 2 kepét és 1 tyúkot kivéve, de ez a helyi papnak jut, temetésért és keresztelésért, mely kérést a király az érsekkel együtt engedélyezett. Hogy ezen adományom a jövő időre is érvényben megmaradjon, némely tanúk nevével bizonyittattam: Salamon király, Magnus herczeg, László herczeg, Dersy érsek, Jeromos püspök, Elek püspök, Rodowan nádor ispán, Erney ispán, Wydus ispán, Markuch ispán, Illés ispán, Pethe ispán, Hetey ispán, Márton ispán, Wefa ispán. Ezek a tanúk pedig fent elősorolt adományokról bizonyságot tevén, ha abból bárki valamit elvonni vagy megcsonkítani merészelne balgatagul, átok alá essék, kiközösítés terhe mellett a mindenható Isten és a királyi felség erejével s fosztassék meg az egész keresztyénség társadalmától.”
Ez tehát a szászdi apátságnak sokat vitatott alapító-levele, melyet egész terjedelmében és hű fordításban is azért közlünk, mert Szabolcs vármegye ezer év előtti állapotára eléggé meg nem becsülhető világosságot derít.
)
Szabolcs vármegye történeti térképe, a XV. századtól a mai napig
Összeállította dr. ifj. Reiszig Ede.
