Balog-Semjén nemzetség.
Balog-Semjén nemzetség.
I. A dobi Doroghok 1278-ban tüntek fel és átszármaztak Biharba. II. A Rakamazi ág. III. A Kisvárdai ág.
A tatárjárást megelőző időből a Guth-Keledeken kívül csak a Balog-Semjén nemzetség letelepedéséről van közvetetlen tudomásunk.
E nemzetség az első foglalás jogán telepedett le Szatmár vármegye területén s onnan II. Endre királynak Tuth földjére (ma Tót, Napkor környékén) tett adománya következtében került a Nyírség közepébe. A tatárjárás után mind hatalmasabban lépett előtérbe és csakhamar erős versenytársa lőn a Guth-Keledeknek.
Ubulfi Mihály és Egyed 1252-ben megveszik Szatmári János fia Tamás Semjén nevü birtokának fele részét. Ez a Mihály a nagysemjéni, Egyed az öregebb Kállai-ág alapítója. – V. István király Ubulfi Mihálynak, 1271-ben az elpusztult Nuncupul (Napkor) és Tuth nevű birtokokat adományozta, mely birtokokat Ubul testvére, a meghalt Egyed, II. Endre királytól az oroszok elleni hadjáratban való részvételéért nyert.
IV. László király még kőbezűbb adományok által gyarapította rendíthetetlen híveinek birtokait. Igy 1272. után Mihály fiai beiktattatnak: Abod, Zokol, Bwsal, Oyk, Kemecse és Jék birtokába. 1284-ben Mihály comes fia, Péter, Ekőch és Pozdum várbirtokokat nyeri adományul. 1291-ben biri Gergely fia, János egyezkedik Zomogi Pál fiával, Pállal.
A kisvárdai templom belseje.
Saját felvételünk.
Az 1292-iki osztály alkalmával Mihály fiai: László és Mihály Napkort 413nyerik, első házasságából származott fiai: Pál és István pedig Semjént és Szent-Mihályt.
Árpádházi királyaink uralkodásának végszakában még számos nemzetség letelepedéséről emlékeznek meg az oklevelek. Közöljük ezeket abban a sorrendben, a melyben feltünnek.
